Nyugat-nílusi láz: Románia a harmadik helyen áll Európában fertőzések mértékében – hírmix

Továbbra is tombol a szárazság országszerte, a hidrológusok azonban némi új hírekkel, adatokkal szolgálnak a következő időszakra vonatkozóan. Legnagyobb folyónk, a Duna vízhozama az országba való belépésnél, azaz Báziásnál a jövő hét vége felé enyhén emelkedni fog, 1550 m³/s-ra. Sajnos ez több mint kétszer kisebb, mint a megszokott, többéves augusztusi átlag, amely 3900 m³/s.

A hidrológusok saccolásai szerint a Vaskaputól lefelé tartó vízhozamok állandóak maradnak, kivéve az augusztus 22. és 29. közti felbecsült időszak második felét, amikor a Gruia–Corabia szakaszon enyhe növekedés lesz.

A belföldi folyókon a vízhozamok általában állandóak lesznek, viszont némi emelkedésre is lehet számítani egyes dombvidéki és hegyvidéki folyókon a viharos időjárás következtében, ez Munténia, Dobrudzsa, Olténia keleti részén és Moldova déli részén fordulhat elő.

Augusztusban a romániai folyók vízhozamát általában az adott időszakra vonatkozó többéves átlagértékek 30–50%-ára becsülik. Kivételt képeznek a Prahova vízgyűjtő területén, valamint a Ialomița és a Buzău felső folyásán található folyók, ahol az értékek elérhetik az 50–80%-ot. A legalacsonyabb, 30% alatti vízhozamokat a Kraszna, a Berettyó, a Sebes-Körös, a Fekete-Körös, a Fehér-Körös, a Bârlad és Râmnicu Sărat vízgyűjtő medencék folyóira, valamint a Szeret felső szakaszára, a Prut mellékfolyóira és a Dobrudzsafolyóira jósolják. A heves esőzések idején helyenként jelentős vízlefolyás léphet fel a lejtőkön, a hegyi patakokban és a kis patakokban, valamint hirtelen árvizek is kialakulhatnak, figyelmeztetnek.

...de mégis nálunk fog megépülni Európa legnagyobb napelemparkja. A Hotnews az Euronews angol nyelvű cikkére hivatkozva arról ír: az Arad megyében található Dama napelempark sikere néhány fontos tényezőtől függ, és amennyiben megvalósul, közel egymillió ember számára biztosíthatna áramellátást. Az energiaügyi szabályozó hatóság (ANRE) már kiadta a megépítési engedélyt a Nagypél (Pilu) és Ottlaka (Grăniceri) településekhez tartozó ezer hektáron, a Profit.ro szerint a létesítmény 1200 MW teljesítményű lesz.

A kereskedelmi termelés legkorábban 2030-ban kezdődik majd el, méretében pedig meghaladja a németországi Witznitz-komplexumot, amely jelenleg Európa legnagyobb napelemparkja. A Dama napelempark hozzájárulhat ahhoz, hogy Románia felhagyjon fokozatosan a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben jelenleg eléggé lemarad ebben: tavaly villamosenergia-termelésének 9,75 százalékát fedezte napenergiából, ami az EU 13 százalékos átlagától elmarad. A szélenergia aránya 12 százalék volt, szemben az európai 17 százalékkal.

Az ország villamosenergia-termelésének legnagyobb részét a vízenergia adta, 24,3 százalékos aránnyal, a termelés pedig még jelentősen támaszkodott gázra (16,9 %) és szénre (15,2 %). Ezek mindkét esetben meghaladják az EU átlagát, amely a gáz esetében 16,8 százalék és a szén esetében 9,18 százalék.

A jövőbeli napenergia-park üzembe helyezése után 1,24 GW beépített kapacitással fog rendelkezni. Az elméleti maximális kapacitás évi 10,86 TWh villamos energia, ami több mint kétszerese Románia jelenlegi napenergia-termelésének, de az ilyen létesítmények maximális kapacitású működését az év során az időjárási körülmények, például a tiszta égbolt és a napfény korlátozzák. A helyszínből adódó, óvatos becslés szerinti 15%-os átlagos éves kapacitás alapján a termelés 1,63 TWh villamos energiára rúgna. A fejlesztők becslése szerint ez a termelés több mint 280 000 háztartás fogyasztását fogja fedezni, ami közel egymillió embert jelent. A projekt emellett több mint 500 munkahelyet is teremtene az elkövetkező három évben. A vállalat azt is fontolóra veszi, hogy a jövőben jelentős energiatároló rendszereket is beépít majd ide, hogy csökkentse az alacsony fogyasztású időszakokban keletkezú többletáram-pazarlást.

Terjed a nyugat-nílusi vírus az öreg kontinensen, tizenkét országból jelentettek már eseteket, köztük Romániából is. A Nemzeti Közegészségügyi Intézet (INSP) szerint a legfrissebb adatok azt mutatják: az országban több megyében és a fővárosban is regisztráltak fertőzéseket.

Az európai hatóságok már sürgős intézkedéseket kértek a szúnyogok megfigyelésére és visszaszorítására, hogy korlátozzák a vírus terjedését.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentése szerint a 2026-os terjedési időszakban 12 európai országban igazolták a nyugat-nílusi vírus jelenlétét. Az érintett országok között szerepel Albánia, Ausztria, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Koszovó, Észak-Macedónia, Hollandia, Románia, Szerbia és Spanyolország.

Olaszország és Görögország a leginkább érintett országok, 311, illetve 157 bejelentett esettel, Románia pedig a harmadik leginkább érintett ország: 2026-ban az ECDC adatai szerint Romániában 14 megyében jelentettek helyben szerzett fertőzéseket, és június 3. és augusztus 20. között összesen 34 esetet regisztráltak. Ezek közül 26-ot megerősítettek, nyolcat pedig valószínű esetnek tekintenek.

A legtöbb fertőzést Bukarestben regisztrálták, ezt követte Călărași és Giurgiu megyék. Emellett két halálesetet is jelentettek, mindkettő idős, társbetegségekkel küzdő személyek esetében történt. A megyékre lebontva további eseteket jelentettek Argeș, Bihar, Botoșani, Kolozs, Hargita, Ialomița, Iași, Ilfov, Maros, Szatmár, Suceava és Vaslui megyékben. A Hargita megyéhez sorolt egyik eset kapcsán az INSP pontosítja, hogy a fertőzés egy másik országban történt.

A nyugat-nílusi lázról itt olvashat bővebben.