Az állami intézményekben nem ritka a fölösleges pénzköltés, mondják a közalkalmazottak – hírek vasárnap

2027. január 1-jétől is a jelenlegi, 4 325 lejes szinten marad a bruttó minimálbér összege – jelentette be a munkaügyi miniszter.

Florin Manole szombaton, Gyulafehérváron beszélt arról, hogy a lehetséges minimálbér-növelést a következő hetekben vizsgálja meg a kormány, miután az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kiadja a legfrissebb adatokat, amelyek alapján elkezdődhet béremelés előkészítése. A makrogazdasági statisztikai adatok alapján aztán a kormány konzultálni fog a szakszervezetekkel és a munkáltatók szervezeteivel és utána dönthet ebben a kérdésben.

Ezzel párhuzamosan a munkaügyi minisztérium a nyugdíjemelést is előkészíti, amit Florin Manole szerint már nem lehet többé halasztani. Ezért a következőkben a szaktárca elküldi javaslatait a pénzügyminisztériumnak és Luca Niculescu miniszterelnöknek is.

A miniszter felidézte, hogy a nyugdíjakat két éve nem emelték, és úgy gondolja, hogy egy ilyen intézkedésre jelenleg van forrás az államkasszában.

Luca Niculescu kormányfő a jövő héten tervez egyeztetni a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal, a fizetésekkel, nyugdíjakkal és a mindennapi élet drágulásával kapcsolatos társadalmi elégetetlenség miatt.

A szakszervezetek azt kérik, hogy a kormány 672 lejjel emelje a bruttó minimálbér összegét, és hogy intézkedjen a vásárlóerő védelmében.

Harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte szombaton a jászvásári táblabíróság Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt igazságügyi miniszter fiát.

A férfit hét nő vádolja szexuális bűncselekményekkel. A nők szerint, amikor a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetem jogi karán tanultak, Alexandru Toader, aki a kar oktatója volt, szexuálisan zaklatta őket.

Az ügyészségi vizsgálat során talált bizonyítékok alapján az ifjabb Toadert azzal gyanúsítják, hogy 2022 novemberétől a jogi kar több hallgatójával szemben összesen 11 rendbéli szexuális bűncselekményt követett el, többek között nemi erőszakot, zaklatást és a hatalmi helyzetével való szexuális jellegű visszaélést.

A férfi az őt vádló nők szerint a saját közjegyzői irodájában vagy az egyetemi irodájában követte el ellenük a bűncselekményeket. Egyikük azt állítja, Toader kétszer is megerőszakolta, miután magához csalta azzal, hogy segít neki a tanulmányi feladatainak megoldásában. A diáklány nem mert ellenszegülni, mivel félt, hogy nem tud majd sikeresen vizsgázni. A történtek annyira megviselték, hogy később otthagyta az egyetemet.

Más volt diákjai szerint Alexandru Toader megpróbált erőszakosan közeledni feléjük szexuálisan, és a közösségi médián keresztül, magánüzenetekkel bombázta őket. Az egyetemi irodájába hívta őket, hogy a feladataikról beszéljenek, ott pedig oktatói minőségével visszaélve szexuális ajánlatokat tett nekik.

Tudorel Toader, aki 2017 és 2019 között volt igazságügyi miniszter Sorin Grindeanu, Mihai Tudose és Viorica Dăncilă kormányában, reagált az ügyre és kijelentette: a fián keresztül tulajdonképpen őt próbálják támadni. Azzal vádolt egy ügyvédnőt, hogy felbiztatott két diáklányt: tegyenek terhelő vallomást a fiára.

Egy nemrég készült tanulmány szerint, amit az APSAP szakmai képzésekkel foglalkozó cég készített, tíz közalkalmazott közül heten úgy értékelik, hogy az állami intézményeknél pénzpazarlás folyik.

A Digi24 televízió által vasárnap ismertetett tanulmány elkészítéséhez 2 169 közalkalmazott véleményét kérték ki idén március és május között. A válaszadók legnagyobb része azt mondja, az állami intézményekben olyan projektek futnak, amelyeknek a haszna nem egyértelmű, egyetlen céljuk a rendelkezésre álló pénz elköltése és az intézmény imázsának javítása. A megkérdezettek szerint a közigazgatás korszerűsítésére elköltött pénznek sincs különösebb eredménye.

Csak alig 30 százalékuk mondja azt, hogy a beruházások nyomán az intézményeik fejlődtek: jobb székházuk lett, felújították a felszerelést vagy javították az adminisztratív folyamatokat. Kétharmaduk viszont csak szerény részeredményeket lát, sokan azt mondják: semmilyen eredménye nincs a közpénz ilyen célú elköltésének.

A legtöbb pénz tanácsadói szerződésekre megy el – mondják, de beszámolnak még arról is, hogy az intézményekben gyakran különösebb hasznosság nélküli állásokat tartanak meg, rosszul tervezettek a digitális platformok, a beszerzések során haszontalan felszereléseket vásárolnak.

A válaszadóknak több mint a fele azt állítja: nagy vagy igen nagy mértékben van jelen a közszférában az, hogy a beszerzések egyetlen indoka pusztán a közpénz elköltése.

Tízből hat válaszadó szerint az intézmények modernizációja csak papíron létezik, az elképzelések néznek ki a prezentációkban, de nincs valós eredményük. Több mint egyharmaduk úgy látja: az állami intézmények alkalmanként saját társadalmi megítélésük javítására költenek, ezeknek azonban semmi hasznuk nincs a közösség szempontjából.