// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Avram Iancu megdöntötte saját rekordját

// HIRDETÉS

Ő az a könyvtáros, aki a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig úszik a Dunán. Már Szerbiában jár.

Új távolsági rekordot úszott Avram Iancu petrozsényi könyvtáros, akinek célja védőruha nélkül leúszni a Duna teljes hosszában, a forrástól a Fekete-tengerig, 2860 kilométeres távon. A férfi több mint másfél hónapja úszik, egy nap alatt pedig sikerült 53 kilométert leúsznia, írta a közösségi oldalán. 

 

Az úszó bejelentette, hogy túl van a táv felén, Újvidék városához közeledik Szerbiában, ahová hétfő este érkezik meg. 

 

„Új távolsági rekord, 53 kilométer. Az 1345-ös kilométerkőtől az 1292-esig. A régi rekord Bécs és Pozsony közt volt, 52 kilométer. 7 óra 30 perckor vízben voltam és 20 órakor fejeztem be. Rendkívüli nap volt. Elhaladtam Vukovar mellett, és végképp hátam mögött hagytam Horvátországot” – írta Iancu. Az úszót ezen a linken lehet élőben követni. Az extrém sportoló egy hete érte el Budapestet.

 

Az úszó június 20-án indult a Fekete-erdőből, és a tervek szerint augusztus 20-án érkezne meg Sulina kikötőjébe, 10 országot és négy európai fővárost érintve. „Nagy kihívás lesz, ami a szélsőségekig tolja az emberi határokat. (...) Nem számítok kudarcra, csupán arra gondolok, miként veszem majd az akadályokat” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Avram Iancu induláskor. 

 

Az úszót elmondása szerint Jules Verne A dunai hajós című regénye ihlette meg, amelyben Borus Demeter a Dunai Liga horgászegyesület sigmaringeni versenyén mindkét versenyszámot megnyeri, és a közönség ünneplése közepette bejelenti, hogy végig kíván hajózni a Dunán a Fekete-erdőtől a Fekete-tengeri torkolatig, és közben csak az általa fogott halakból fog élni. 

 

A világrekordra készülő Iancu hozzátette: eddig a szlovén Martin Strel úszta le teljes hosszában a Dunát 2000-ben, 58 nap alatt neoprén ruha és békatalpak segítségével. Hat évre rá a kanadai Mimi Huges tette meg ezt a távot, csak neoprén ruhában, 90 nap alatt. 

 

Avram Iancu petrozsényi könyvtáros akkor vált közismertté, amikor 2016. augusztus 30-án 18 óra alatt úszta át a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő La Manche csatornát 62 kilométeres távon, neoprén védőruha nélkül. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS