// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Átlagos bútordarabként porosodik a modern kommunikációs berendezés a rendőrségeken

// HIRDETÉS

A caracali áldozat megmentését megkönnyítette volna, ha működnek az európai támogatással beszerzett, segélyhívásokat fogadó eszközök.

Banális oka van annak, hogy a Különleges Távközlési Szolgálat (STS), mely a segélyhívások koordinálásért felel, nem rendelkezik összehangoltan működő központokkal az egyes városokban. Miután európai uniós finanszírozással sikerült megteremteni a működésükhöz szükséges infrastruktúrát a rendőrségeken, illetve a mentő- és a tűzoltóállomásokon, kihagytak egy lépést ahhoz, hogy az egész beruházás értelmet nyerjen: nem kapcsolták össze ezeket. Minderről az Európai Rendőrségi Hivatal, az Europol szakszervezetének vezetője, Cosmin Andreica beszélt, aki szerint a caracali gyilkosság áldozatát, Alexandra Măceşanut is megmenthették volna, ha a rendszer működik.

Jelenleg csak a megyei rendőr-főkapitányságok vannak közvetlenül rácsatlakozva a 112 segélyhívó-rendszerre. Egy európai program keretében több száz városi kapitányság számára megteremtették a lehetőséget, hogy egységesítsék a segélyhívásokat fogadó központok működését, de ezzel nem éltek az illetékesek. Az történt, hogy kiírták a közbeszerzési eljárást, megvásárolták az ehhez szükséges infrastruktúrát, be is szerelték a városi kapitányságokra, de nem csatlakoztatták rá a rendszerre. Gyakorlatilag ezek a berendezések jelenleg annyit célt szolgálnak, mint egy átlagos bútordarab a rendőrőrsökön. A segélyszolgáltatók továbbra is a régi, elavult rendszert használják. A megyei rendőr-főkapitányságok mellett megyénként hét-nyolc segélyhívásokat fogadó központot hozhattak volna létre, ehelyett jelenleg csak a 42 központ működik az egész országban, ami megnehezíti a mentési akciókat. A szakszervezeti vezető szerint ez a fő oka annak, hogy Alexandra Măceşanu segélyhívásai során nem sikerült hatékonyan közbelépni.

A rendszer modernizálására 2014 júniusában került sor, azóta nem sikerült üzembe helyezni a kommunikációs eszközöket, melyeket mintegy 11 millió lejből szereztek be. A projekt elszámolásában viszont az szerepel, hogy megtörtént az üzembe helyezés, ami valójában nem igaz...

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS