Akkora a kupi kormányalakítás körül, hogy ember legyen a talpán, aki átlátja – hírek csütörtökön

Napok óta rohangászik az új kormány megalakítására felkért Adrian Veștea (PNL) egyik parlamenti párttól a másikig, hogy valahogy összekaparja a kabinet hivatalba iktatásához szükséges parlamenti támogatást. Veștea összeállította tervezett kormánya programját és a kabinet tagjainak névsorát, de nem terjesztette a parlament elé, hanem hétfőre halasztotta.

A halasztásnak az lehet az oka, hogy a brassói PNL-politikus, akit Nicușor Dan államfő kért fel kormányalakításra Eugen Tomac korábbi jelölt visszalépése után, nem tudta megszerezni a kormánya elfogadásához szükséges 233 szavazatot a parlamentben, miután a PNL, az USR, az RMDSZ, az AUR és az SOS is elutasította ajánlatát.

A PSD még nem döntött, a szociáldemokrata képviselőkkel és szenátorokkal csütörtökön tartott egyeztetés után Sorin Grindeanu elnök közölte, hogy elemzik Veștea kormányprogramját, a párt vezetősége pedig vasárnap délutáni ülésén dönt, hogy támogatja-e vagy sem az új kormányt.

Politikai források szerint Grindeanu dühös volt a csütörtöki egyeztetésen és sorra támadta a PNL-t, az USR-t és az RMDSZ-t, mivel azok nem támogatták Tomac technokrata kormányát, ezzel pedig meghiúsították a PSD számításait. A politikus azt mondta: emiatt az USR-vel nem fognak közös kormányt létrehozni, de az RMDSZ-szel sem.

Közben a PNL-ben is forrnak az indulatok, mivel a pártban két tábor feszül egymásnak: az egyik Veștea-párti, a másik árulónak látja a miniszterelnök-jelöltet. A párt szerda esti vezetőségi tanácskozásán Ilie Bolojan PNL-elnök javaslatára vasárnapra összehívták az alakulat kongresszusát, amelyen kizárhatják a pártból Adrian Veșteát. A kongresszuson fura helyzet állhat elő, mivel pártbeli források szerint Veștea mérlegeli, hogy nyíltan szembeszáll Bolojannal és megcélozza a PNL elnöki tisztségét.

Júniustól kamion-tranzitdíjat vezetett be Nyárádszereda önkormányzata a városon is áthaladó két útszakaszon, az intézkedés érinti a Marosvásárhelytől Moldva felé haladó A8-as autópálya építésén dolgozó nehéz járműveket is.

A DJ 135 és a DJ 135/A megyei utaknak a Maros megyei város felügyelete alá tartozó szakaszain naponta 35 és 106 lej közötti összegeket kell fizetni minden kamion után, a járművek tömege függvényében. A szabványosnál is nagyobb szállítmányok után napi 1056 lej a fizetendő napidíj.

A város vezetése a utak karbantartására fordítja a tranzitdíjakból befolyó összegeket.

Tóth Sándor nyárádszeredai polgármester az Economica.net gazdasági portál érdeklődésére, hogy vajon nem illegális-e a tranzitdíj bevezetése, azt válaszolta: a Maros megyei prefektúra eddig semmi kifogásolnivalót nem talált az intézkedésben, amelyet egyébként még 2025 decemberében fogadott el a város önkormányzata.

Nyárádszereda mellett halad el a Marosvásárhelyt Jászvásáron keresztül Ungheni-nel összekötő, mintegy 300 kilométeres, A8-as autópálya nyomvonala, a térségben nagy erőkkel zajlanak az építési munkálatok. A Marosvásárhely-Nyárádszereda szakaszt a török Nurol cég építi, a teljes sztrádának ezen a részén mintegy 40 százalékos a munkálatok elvégzésének aránya.

A medveék romániai túlszaporodása miatt Bukaresti európai uniós szintre emeli kérdést, mivel a védettnek nyilvánított barnamedve-állomány kezelését az EU szigorúan szabályozza. Nicușor Dan államelnök az alkotmánybíróságon támadta meg azt a törvényt, amely megduplázná az emberre veszélyt jelentő állatok kilövési kvótáját, miközben a hírek minden nap tele vannak medvetámadásokkal és az állatok okozta károkkal.

A román kormány most a szlovák vezetéssel közösen terjesztett az Európai Bizottság elé egy olyan álláspontot, amelyben kezdeményezik a barnamedve védelmére vonatkozó szigorú uniós szabályozások lazítását, a farkasokra vonatkozó előírásokéhoz hasonlóan – közölte csütörtökön a bukaresti Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium.

Az előterjesztésről a két állam kezdeményezésére az unió mezőgazdasági tanácsának soron következő ülésén fognak majd tanácskozni.

Tánczos Barna miniszter szerint Románia bebizonyította, hogy képes fenntartani egy életképes barnamedve-populációt. Csakhogy ezt a sikert nem lehet pusztán az egyedszámmal mérni, mivel eközben a helyi közösségek, a gazdálkodók és a lakosság egyre nagyobb költségeket és kockázatokat vállal. Ezért a medvehelyzet kezelésének eszközeit a valósághoz kell igazítani és lazítani kell a szabályozásokon minden tagállamban, ahol a medveállományt sikerült életképesen megtartani.

Románia és Szlovákia arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben az EU területén élő barnamedve-állománynak több mint a fele ebben a két országban van, aránytalanul nagy mértékben viselik a faj megőrzésének fenntartási költségeit, de kockázatait is.

Az adatok szerint medvék száma folyamatosan növekszik, ezzel párhuzamosan pedig a közbiztonságot, a mezőgazdasági tevékenységet és az érintett lakosságot fenyegető veszély is, ezért a vonatkozó uniós szabályozásokat ugyanúgy enyhíteni kell, mint korábban a farkaspopuláció esetében – hangsúlyozza közleményében a minisztérium.