// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Akarja látni a Marsot? Csak nézzen ki az ablakon!

// HIRDETÉS

A vörös bolygó olyannyira közel kerül a Földhöz, hogy szabad szemmel is látható lesz.

Tizenegy éve nem tapasztalt közelségbe kerül a Földhöz a Mars május 30-án, így szabad szemmel is látható lesz a déli égbolton.
„Kézi távcsővel természetesen jobb képet kaphatunk a vörös bolygóról, mely hétfőn

’csak’ 76 millió kilométerre halad el mellettünk.

Este tíz óra és éjfél körül lesz érdemes az égbolt déli-délkeleti részét figyelni. Amerre a Holdat látjuk, a horizonthoz közel, megcsodálhatjuk a Mars fényes vörösét is” – magyarázta Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
Arra is kitért, hogy a Mars mindig érdekelte az embert, része volt az ókori mitológiáknak, a rómaiak a háború istenét tisztelték benne.

A csillagászat azért szentel különös figyelmet a vörös bolygónak, mert bár jóval kisebb a Földnél és légköre sincs, mégis ez hasonlíthat a leginkább a bolygónkhoz.

Valószínű, hogy víz is volt rajta.

„Ugyan méreteit tekintve a Vénusz a leghasonlóbb a Földhöz, a felszíne túlságosan forró. A Marson rendkívül hideg van, ám az égitestet kutató számos Mars-szonda eredményei arra utalnak, hogy egykor víz hullámzott rajta, felét óceán, felét szárazföld alkotta és sűrűbb volt a légköre is” – mutatott rá a csillagász.

Hozzátette, hogy a légkör a kis gravitáció miatt lassan elszökött a bolygóról, a víz azonban a felszín alatti jégrétegben, a krioszférában – úgy tűnik – megmaradt.

A Mars lakhatósága iránt is élénken érdeklődik az ember, ám mivel se légköre, se a kozmikus sugaraktól védő mágneses tere nincs, ezért ez egyelőre csak a tudományos-fantasztikus filmek világában valósulhat meg – vélte a tudós.

Az utóbbi években

felerősödött a Mars iránti érdeklődés:

az amerikai Vision for Space Exploration program a 2030-as évekre egyenesen emberes Mars-expedíciót tervez. A terv apró szépséghibája, hogy egyelőre csak inkább az odautazás válna lehetségessé, vagyis gyakorlatilag kamikazékat keresnek a projekthez, akik életük végéig a Marson maradnának.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS