// 2024. november 4., hétfő // Károly
koronás idők

Aggódás, elszigetelődés és az élet értelme – A pandémia egy éve az IRES felmérése tükrében

// HIRDETÉS

A lakosság többsége negatív érzésekkel küzdött az elmúlt 12 hónapban. Sok tanulságot is köszönhetünk a járványnak.

Egy évvel a koronavírus-járvány romániai megjelenése után egyre jobban körvonalazódik, hogy miként hatott a hétköznapi életünkre a vele járó felfordulás. A közvélemény-kutatók folyamatosan figyelemmel kísérték a lakosság vélekedését a járványról, a Romániai Értékelési és Stratégiai Intézet (IRES) például 17 témába vágó felmérést készített egy év alatt. Legutóbbi kutatásuk kifejezetten arra fókuszált, hogy egy év távlatából megvizsgálja a járvány lélektani következményeit, illetve a fizikai egészségünkre és társasági életünkre gyakorolt hatását. A február 12–15. között végzett, számítógéppel támogatott telefonos felmérés során 1115 felnőttkorú lakost kérdeztek meg, a hibaszázalék ± 2,9%.

Milyen változásokat hozott a pandémia a lakosság életébe?

Talán nem meglepő, hogy a megkérdezettek 48%-a számára negatív változásokat hozott a járvány, és csak 16% mondta azt, hogy pozitív hatást tapasztalt. A derűlátók csoportját elsősorban a férfiak, a fiatalok és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők alkotják, míg a negatív hatást a szintén felsőfokú végzettségű 18-50 év közöttiek emelték ki, különösen a moldvaiak.

A pozitív változások között a válaszadók a jobb családi életet és a családdal eltöltött több időt (23%), az otthonról végzett munka lehetőségét (7%), a több szabadidőt (7%) és az önfejlesztést (13%) említették. Mindössze 4% mondta azt, hogy több bevételre tett szert, ugyanennyien váltottak egy jobb munkahelyre.

A negatív változások közül a leggyakrabban a szabad mozgást gátló korlátozásokat (26%) és a másokkal való találkozás nehézségeit (12%) tették szóvá. A negatív tapasztalatokkal küzdő lakosok közül tízből egy vesztette el a munkáját, ugyanakkor 8%-nak csökkent a bevétele. 7% mondta azt, hogy a vírus okozta félelem stresszhez vezetett, 5%-nak volt egészségügyi gondja ez idő alatt, ebből 4% élte meg rosszul, hogy nem jut megfelelő orvosi szolgáltatáshoz. 5% az online oktatás nehézségeit hangsúlyozta ki.

Mit tanultunk a járványhelyzetből?

A megkérdezettek fele válaszolta azt, hogy a járványhelyzet olyan új tapasztalatokhoz vezetett, melyek más kontextusban aligha kerültek volna előtérbe. Elsősorban a nők, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, ugyanakkor az alapszintű tanulmányokkal rendelkezők és az idősek érzik így.

A higiéniai normák betartása, az egészségünk védelme vagy a fizikai távolságtartás fontossága egyformán fontossá vált, emellett a válaszadók az empátiát és a más emberekkel ápolt jobb viszonyt emelték ki. Ezzel ellentétben a megkérdezettek 2%-a azt tanulta meg a járványhelyzetből, hogy az emberekben nem szabad megbízni.

Talán az sem túl meglepő, hogy a válaszadók 47%-át gátolta a járvány valamilyen formában, elsősorban a fiatalokat, az 50 év alattiakat és a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket. Többségüket az utazási terveikben, 17%-ukat a családi események, baráti összejövetelek megszervezésében, illetve a kulturális élmények szerzésében akadályozta a pandémia.

Milyen egészségügyi vonatkozásai vannak a járványhelyzetnek?

Az elmúlt egy évben a folyamatos aggódás okozta a legnagyobb fejfájást a lakosságnak. Ötből egy válaszadó a saját, tízből négy pedig a szerettei egészségét féltette jobban, mint a prekoronás időkben. Az aggodalmaskodók közül az 51 év feletti nők, a magasan képzettek és a falusi környezetben élők kategóriája emelhető ki. A válaszadók 7%-a nyilatkozta azt, hogy több gyógyszert szedett, mint amennyit normális esetben szokott, 9%-a gyakrabban fordult orvoshoz. Ennél sokkal szembetűnőbb, hogy 42%-uk alig vagy egyáltalán nem jutott orvosi szolgáltatásokhoz, jellemzően a 36 és 50 év közötti nők, az alacsonyan képzettek és a rurális környezetben élők.

Milyen hatással van a koronavírus a jólétünkre?

Ha nem éppen az egészségi állapotunk, akkor az anyagi helyzetünk iránt aggódtunk. A válaszadók 31%-a többet költött, mint az előző évben, 33%-a egyáltalán nem tudott félre tenni, vagy csak nagyon keveset. A szerencsésebbek (23%) viszont többet tudtak spórolni, mint azelőtt.

A társasági életünkre sem fejtett ki túl jó hatást a járvány, ebből adódóan nagyobb igényünk mutatkozott az emberekkel való kapcsolattartásra. A megkérdezettek 54%-a érezte szükségesnek, hogy az átlagosnál többet beszélgessen szeretteivel, 43%-a a megszokott módon érezte ezt az igényt. 71% válaszolta, hogy a járvány miatt kevesebbet találkozott a barátaival.

A felmérés szerint a társas interakcióra leginkább a nőknek, a fiataloknak, az 50 év alattiaknak, illetve a városon élőknek van szüksége ebben a helyzetben. Ötből egy válaszadó a szokásosnál erőteljesebben élte meg a magányt, főleg a nők és az idősek.

A lélektani hatások terén a felmérés megállapította, hogy a válaszadók 55%-a jobban megbecsüli azokat a dolgokat, amikkel rendelkezik, egynegyedük szomorúsággal, illetve depresszióra utaló állapotokkal küzd. 16% többet gondol a halálra. Tízből négy lakos többet gondolkodik az élet értelmén, ugyanennyi azoknak az aránya, akik többet imádkoztak. A felmérés alanyainak 28%-a megbánta, hogy valamit nem hajtott végre.

Tízből egy személy tapasztalt szorongást az elmúlt hét során, 13% vallotta azt, hogy elvesztette a reményt, 14% nem tud úrrá lenni az aggódáson, ugyanennyien elvesztették az érdeklődésüket az élet dolgai iránt, vagy nem lelnek örömöt az életükben.

A felmérés eredményeit itt lehet végigböngészni teljes egészében.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Főtér

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között

Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
Krónika

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok
Főtér

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok

Vissza a jövőbe: hátratekerték egy hivatali autó kilométeróráját, hogy kevesebbet mutasson. Romániai állampolgárok is eltűntek a pusztító spanyolországi árvízben.

Továbbra is vizsgálják, hogy mi okozhatta a nyolc személy sérülésével járó balesetet
Székelyhon

Továbbra is vizsgálják, hogy mi okozhatta a nyolc személy sérülésével járó balesetet

Több óráig volt lezárva a forgalom, több, mint tíz kilométeres autósor alakult ki a Maros megyei Nagyernye községben, Sáromberkénél pénteken délután a súlyos baleset miatt. A rendőrség egyelőre nem közölte a baleset okait.

Temesvár helyett Budapesten szállt le egy repülőgép, sok romániai utas nem tudta, mitévő legyen
Krónika

Temesvár helyett Budapesten szállt le egy repülőgép, sok romániai utas nem tudta, mitévő legyen

Több tucat román állampolgár rekedt a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, miután a Barcelonából induló repülőgépük nem tudott leszállni a célállomáson, a temesvári Traian Vuia Nemzetközi Repülőtéren, ezért a magyar fővárosba irányították.

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve
Székelyhon

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve

Egy teherautó és egy személyautó ütközött össze Gernyeszegen vasárnap délután, a személyautóban utazó négy személy a helyszínen életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS