// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Szemétség

Áder János megelégelte a szomszédok mocskát, levelet írt Bukarestbe és Kijevbe

// HIRDETÉS

Iohannis és Zelenszkij elnök urak tehetnének végre valamit, hogy a Tiszán és a Szamoson ne áradjon annyi szemét Magyarországra.

Levélben kérte Áder János magyar köztársasági elnök román kollégáját, Klaus Iohannist és Ukrajna elnökét, Volodimir Zelenszkijt, vessék latba befolyásukat, hogy sikerüljön „megnyugtató megoldást” találni a két ország területéről a folyókon keresztül Magyarországra áradó szemét ügyében.

Magyarán: csökkenteni kellene azt az irdatlan mennyiségű, Romániából és Ukrajnából származó szemetet, amit a Tisza és a Szamos Magyarországon rak le.

Az utóbbi időben ugyanis a bőséges esőzések miatt megáradt Tisza Ukrajnából, és a Szamos és a Tisza Romániából óriási mennyiségű hulladékot, főként műanyagpalackot sodort át Magyarországra. Pedig korábban mindkét ország megígérte, hogy megszünteti ezt a „közegészségügyi és járványügyi szempontból veszélyes, a térség mindennapi életét zavaró, bármiféle halászati és turisztikai tevékenységet komolyan akadályozó, esztétikailag pedig visszataszító” jelenséget.

Áder a szemére veti a román és az ukrán elnöknek, hogy a sorozatos fogadkozás és az együttműködési készség hangoztatása ellenére a két ország szinte semmit nem tett a szemétáradat megszüntetésére, pedig Magyarország több ízben is kérte ezt.

A két folyó szennyezésének legfőbb oka az, hogy Romániában és Ukrajnában is a lakosság a vízfolyások árterében rakja le a hulladékát, amit aztán az árvizek felkapnak és átsodornak Magyarországra.

A magyar államfő azt írja, csak ebben az évben a Tiszán eddig 2258 köbméternyi szilárd hulladék érkezett Magyarországra és június 13. óta 938 köbméter vegyes uszadékot szedtek le a folyóról, míg a Szamosból 846 köbméter vegyes uszadékot sikerült leszedni. A gond az, hogy a Magyarországon tavaly üzembe helyezett hulladékmentesítő rendszer sem bírja már a a határon túlról növekvő mennyiségben érkező szemét áradatot.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS