Mivel próbálkozott a magyar békedelegáció Párizsban? Hogyan fogadták Apponyi Albertéket? Milyen határmódosítások lehetősége merült fel? Zeidler Miklós történész előadásából minden kiderült.
Valószínűleg soha nem volt még egy olyan év az elmúlt száz esztendőben, amikor ennyit beszélt volna az utókor Trianonról, mint idén – és még csak jövőre lesz a békeszerződés aláírásának százéves évfordulója. A témát minden irányból sikerült kimerítően átbeszélni, az egyes történelmi előadások következtetései, mint egy gigantikus kirakós darabjai, lassan összeállnak egy nagy képpé. A kolozsvári Korunk Akadémia Trianon 100 sorozata a kirakós egy újabb darabját tette le az asztalra: ezúttal Zeidler Miklós történész a magyar békedelegáció érvrendszerét és törekvéseit mutatta be olyan érdekes részletekre is kitérve, melyek a szakmai körökön kívül kevésbé ismertek. Említésre érdemes, hogy az előadó a MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport tagja, mely program részeként a béke-előkészítés és a döntéshozatal eddig ismeretlen diplomáciai iratait, ugyanakkor a békedelegáció naplóját is kutatja. Így hát előadása a legújabb kutatások fényében láttatta a kataklizmát lezáró történéseket. https://www.facebook.com/ablonczy.balazs/posts/10210846391854801?__xts__[0]=68.ARCwoPqji-AtUUQ4dy9Xk8xbnLwWODt-ibcxEn2uYB2eDSAWpHDT8wD5LI_aP3a5tHsGwiZItBXLZU1kPdo4Iz5OEwJwwOBqRKYSf9-6K6oZ6AgfpEA6vcN-T-xf10KkhyqDLWb-uB0Cc1cTF8f5xPpcbaYPvQGZyJZlikE8Wd5SsAn_gsmbvIkJiuBJeqT68kQ54YD0mIkwYWIUGYKOn2YzpG44JDRyQIic-CNeNUFn6NhW_83Y6q4YlqTdRp2N7-CYrwlocDKiFsdOKB-1gYwPICNq660F4H2fkzsoAUKkE04x6lPZ5EuEz1-k7sf1uAg7DE4eLO4IIYZ4aE_X2DGUOmuU34M&__tn__=-R Ha ránézünk az európai államhatárokra az első világháború előtti és utáni térképeken, láthatjuk, hogy óriási változások mentek végbe a kelet-közép-európai sávban. Az Osztrák-Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom felbomlása, illetve az Oroszország peremvidékén bekövetkezett változások révén önálló államok jelentek meg, melyek addig nem léteztek vagy csak valamilyen autonómiát élveztek. Néhány állam, főleg a Balkánon, jelentősen növelte területét, aminek voltak kárvallottjai, mint például Ausztria, Magyarország vagy Bulgária. Ezek a máig ható nagy változások az 1919–1920 között zajlott párizsi békekonferencián dőltek el, a feltételeket pedig a nagyhatalmak diktálták. De kik vettek részt? Milyen nemzeti törekvések határozták meg a tárgyalások menetét? Kikből állt a magyar delegáció és mivel próbálkoztak az elhúzódó konferencia idején? Mikor dőlt el valójában a magyar határok kérdése? Milyen alternatív javaslatok születtek Erdélyért? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkozott Zeidler Miklós előadásában.
A párizsi békekonferencia az eredeti tervek szerint úgy zajlott volna le, hogy első körben a győztes nagyhatalmak megvitatják a legfontosabb kérdéseket, majd külön-külön előkészítik a béketervezeteket az öt érintett ország – Németország, Ausztria, Bulgária, Magyarország és Törökország – számára. A konferencia második szakaszára meghívták volna a vesztes államok képviselőit, hogy elmondhassák érveiket, végül pedig a kompromisszumoknak megfelelően véglegesítették volna a tervezeteket. Csakhogy ez nem egészen így történt. Egyrészt azért, mert a konferencia túl sok feladatot vállalt magára az első szakaszban: a határrendezések mellett (ne felejtsük, nem csak Európáról volt szó) nemzetközi gazdasági kapcsolatokról, a tengeri kereskedelemről, a nagyhatalmi flották arányairól és a később alakult ENSZ-ről is tárgyaltak. Mire végeztek ezekkel a kérdésekkel, úgy döntöttek, hogy leegyszerűsítik a második szakaszt, nem tárgyalnak a vesztes hatalmakkal, hanem csak közlik a döntéseiket. Kompromisszumos béke helyett tehát diktált béke született, ezért is emlegetjük békediktátumként Trianont.
Wilson amerikai elnök távozása a békekonferenciáról Clemenceau kíséretében
A határokkal kapcsolatos döntéshozatali folyamat végül három lépcsőben zajlott. Először szakértői bizottságok ültek össze, többek között katonák, diplomaták, történészek, földrajztudósok és a nagyhatalmak politikai küldöttjei. Ők voltak azok, akik már február végére döntöttek Magyarország határairól, majd jelentésüket felterjesztették a külügyminiszterek tanácsához. Miután ők is jóváhagyták a tervezetet, a legfelsőbb, vagy más néven a tízek tanácsa elé került. Fél év sem telt el, a magyar határok kérdését máris eldöntötték, még mielőtt a magyar delegáció megérkezett volna Párizs külvárosába (Neuilly-sur-Sein). A folyamat persze sokkal korábban elkezdődött, a nagyhatalmak már 1917-18-ban adatokat gyűjtöttek a vesztes országokról, hiszen tudták, hogy az ő feladatuk lesz a békekonferencia megszervezése. Adataikat összevetették az utódállamok javaslataival és területi követeléseikkel. Mire tehát 1919. január 18-án kezdetét vette a világháborút lezáró békekonferencia, a legfontosabb kérdésekről már határozott elképzelésekkel rendelkeztek. Egyetlen dolog jött még közbe: Ausztria, mely megelőzte Magyarországot a tárgyalási sorrendben, népszavazás lehetőségét kérte a Moson, Sopron, Vas és Zala vármegyék területén található, német többségű települések kapcsán. A békekonferencia nem tartotta jó ötletnek a népszavazások kiírását, mégis a területek négyötödét a lakosság akaratának felmérése nélkül odaadták Ausztriának.
Amint a fenti összesítésből is kitűnik, Magyarország szomszédainak elég nagy étvágya volt a területek iránt. Ha ezt összevetjük az amerikai javaslattal, mely a legkedvezőbb volt Magyarország számára, láthatjuk, hogy valójában a trianoni határokat a nagyhatalmak és az utódállamok kompromisszuma alapján húzták meg, és a nemzetiségi arányok a legtöbb esetben nem indokolták a határmódosítást – hívta fel a figyelmet az előadó. Az utódállamok (Ausztria kivételével) azzal érveltek amellett, hogy nekik járnak ezek a területek, hogy egy ezeréves elnyomatás utáni igazságtételt jelentene a megszerzésük, emellett felmerült a német és a magyar militarizmus megfékezése, a történelmi jog (például a dákoromán kontinuitás elmélete) vagy a gazdasági életképesség is, mint érv. Az utódállamok jól védhető határokra tartottak igényt, ezért igyekeztek olyan területeket megszerezni, melyeket hegyek vagy folyók határoltak.
Akárcsak a nagyhatalmak, Magyarország is időben, 1918 októberében megkezdte a felkészülést a békekonferenciára, de csak az ellenforradalom győzelme után, a szövetségesek nyomására létrejött kormány kapott meghívást rá. Teleki Pál gróf kezdeményezésére a földrajztudósok Magyarország nemzetiségi viszonyait részletesen ábrázoló térkép elkészítésébe kezdtek, a statisztikusok is akcióba lendültek. Az őszirózsás forradalom után Károlyi Mihály gróf kormánya úgynevezett békeirodákat hozott létre, melyek működését anyagilag is támogatta. Ezek hivatottak arra, hogy előkészítsék a magyar delegáció tevékenységét. A küldöttség hatvan személyből állt, vezetőjük a nagyra becsült, de előző döntései miatt sokak által bírált Apponyi Albert gróf volt. A delegáltak a politikai, diplomáciai, katonai, gazdasági és kulturális elit képviselőiből álltak, akiket egy elég nagy apparátus kísért. Újságírók, nyomdászok, gyorsírónők, irodaszolgák, sőt komornyikok is helyet kaptak a csapatban, mindannyian egy különvonattal indultak útnak Párizs felé.
A békedelegáció tagjainak aláírása a Château de Madridban működő Restaurant Henry menükártyáján. Fotó forrása: trianon100.hu
Megérkezésük után idejük nagy részét Neuilly-ben, Párizs külvárosában töltötték egy szállodában. Lépteiket detektívek kísérték, ugyanis a békekonferencia szervezői nem akarták, hogy a magyar delegáltak Párizsban lobbitevékenységet folytassanak, újságírókkal vagy politikusokkal beszélgessenek, így csak kísérettel mehettek a francia fővárosba. Egy hétig várakoztatták őket, addig a delegáltak az előző békeszerződéseket tanulmányozták (ekkora már Németország, Ausztria, és Bulgária esetében is aláírták a békefeltételeket).
Érkezésük után kilenc nappal, 1920. január 16-án Apponyi Albert megtartotta emlékezetes beszédét a legfelsőbb tanács előtt: franciául beszélt, angol nyelven is összefoglalta mondanivalóját, és gesztusként olaszul is köszöntötte a tanács olasz tagjait megemlítve az olasz-magyar barátságot. Apponyi jól felépített beszéddel készült annak ellenére, hogy a békeszerződés tervezetének szövegét csak egy nappal korábban kapta kézhez:
A delegátusok üléseznek a francia külügyminisztérium Óra-termében
Ettől eltekintve Apponyi beszéde nem volt hatástalan, főleg a briteket gondolkodtatta el az újratárgyalás lehetősége. A szónoklat után Apponyi a brit miniszterelnök kérésére bemutatta a Teleki Pál által készített híres vörös térképet, melyen ügyes optikai csalással élve, de korrekt módon tüntették fel a magyarság arányát a Kárpát-medencében. A magyar kérdést a Londonban, 1920. március 1–9. között tartott találkozón is megvitatták, az olaszok és a britek hajlottak az újratárgyalás felé, a franciák tiltakoztak ellene, az amerikaiak és a japánok részt sem vettek a megbeszélésen. A magyar delegáció ekkoriban titkos tárgyalásokat folytatott a franciákkal, de nem sikerült megegyezni a külpolitika összehangolása és egyéb gazdasági jellegű kérdésekben.
Apponyiék egyébként egy alaposan összeállított, a felsorakoztatott érveket alátámasztó jegyzéket bocsátottak a békekonferencia szervezőinek rendelkezésére, amire részletes választ kaptak, tehát nem állja meg a helyét az, hogy a győztes hatalmak tudomást sem vettek a magyar fél álláspontjáról. Azt próbálták elérni, hogy legalább írjanak ki népszavazást az elszakított területeken, hogy érvényesülhessen az önrendelkezési elv, sikertelenül. Az egyetlen engedmény, amibe a győztes hatalmak belementek, a hadifoglyok mihamarabbi hazaszállítására vonatkozott. Néhány alternatív javaslat is született arról, hogy miként lehetne kompromisszumos megoldást találni, ilyen volt 1920. februárjában az erdélyi korridor terve, mely Székelyföldet és Magyarországot kapcsolta volna össze egy nehezen védhető, szokatlan területi elképzelés keretében (ez a revíziós törekvés az 1930-as évekig fennmaradt). Májusban a francia kormánynak bemutatott tervvel is előálltak, újrarajzolva a trianoni határokat, de a tárgyalások végül nem valósultak meg. Mint tudjuk, 1920. június 4-én – miután nagy nehezen sikerült találni két személyt, aki hajlandó megtenni – aláírták a trianoni békeszerződést, ami a Szent István-i Magyarország végét jelentette.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Személygépkocsi ütközött egy mikrobusszal vasárnap este a Bihar megyei Tótiban, 9 személy megsérült, az egyik utas életveszélyes sebeket szenvedett.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Elsöprő sikert aratott mind a mentorok, mind pedig a közönség körében a székelyudvarhelyi Abodi-Nagy Blanka, aki 13 évvel ezelőtt már egyszer részt vett a magyarországi X-faktor tehetségkutatóban. Hétvégén megújulva tért vissza.
Szoros verseny nyomán Markó Attila kapta meg az RMDSZ szórványképviselői helyét a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hétfői ülésén született döntés értelmében. Az alakulat döntéshozó szerve az EMSZ és az MPE számára is befutó helyet biztosított.
Két autó ütközött vasárnap délben a 11-es országúton, Réty közelében. Négyen megsérültek.
Eközben az országban szép, nyárias szeptember vége lesz és az október sem kezdődik rosszul.
Eközben az országban szép, nyárias szeptember vége lesz és az október sem kezdődik rosszul.
A pantelimoni klánháború miatt pedig egy komplett hadsereget vezényeltek ki.
A pantelimoni klánháború miatt pedig egy komplett hadsereget vezényeltek ki.
Nyugdíja nélkül maradt egy férfi, miután egy idegen megölelte az utcán. Ittas állapotban még egy rendőrnek sem sikerül mindig a két sánc között maradni az autójával.
Nyugdíja nélkül maradt egy férfi, miután egy idegen megölelte az utcán. Ittas állapotban még egy rendőrnek sem sikerül mindig a két sánc között maradni az autójával.
És a jelek szerint, ha Marcel Ciolacun múlik, akkor Iohannisnak nem lesz jó dolga.
És a jelek szerint, ha Marcel Ciolacun múlik, akkor Iohannisnak nem lesz jó dolga.
… persze, az ő szavazata is csak egy szavazat, a friss felmérések pedig más jelöltet hoztak ki nyerőnek… és a kampányzajtól teljesen függetlenül, kigyulladt egy koporsógyár Bihar megyében.
… persze, az ő szavazata is csak egy szavazat, a friss felmérések pedig más jelöltet hoztak ki nyerőnek… és a kampányzajtól teljesen függetlenül, kigyulladt egy koporsógyár Bihar megyében.
Tíz év bujkálás után Belgiumban csípték nyakon a legkeresettebb román bűnözőt. Hiába az egymás elleni távoltartási végzés, együtt ment rabolni két sinaiai férfi.
Tíz év bujkálás után Belgiumban csípték nyakon a legkeresettebb román bűnözőt. Hiába az egymás elleni távoltartási végzés, együtt ment rabolni két sinaiai férfi.
Kolozsváron a városi költségvetésből szeretnék fedezni a háziállatok ivartalanítását. Romániá változatlanul vezet inflációban.
Kolozsváron a városi költségvetésből szeretnék fedezni a háziállatok ivartalanítását. Romániá változatlanul vezet inflációban.
A következő években pedig hőszivattyúkkal helyettesítenék a gáztüzelésű egyéni hőközpontokat.
A következő években pedig hőszivattyúkkal helyettesítenék a gáztüzelésű egyéni hőközpontokat.
Első alkalommal hajtottak végre májátültetést Kolozsváron. Tízezer lejig terjedő gyorssegélyt kapnak a galaci árvízkárosult családok. Napsütéses két hétre készülhetünk. Ötös erősségű földrengés rázta meg Romániát.
Első alkalommal hajtottak végre májátültetést Kolozsváron. Tízezer lejig terjedő gyorssegélyt kapnak a galaci árvízkárosult családok. Napsütéses két hétre készülhetünk. Ötös erősségű földrengés rázta meg Romániát.
Hejj, micsoda PR-nyomulás lesz, ha rendesen beindul a választási kampány. Csakhogy ez a természetet nem érdekli, Galac megyében ötre emelkedett az áradás halálos áldozatainak száma.
Hejj, micsoda PR-nyomulás lesz, ha rendesen beindul a választási kampány. Csakhogy ez a természetet nem érdekli, Galac megyében ötre emelkedett az áradás halálos áldozatainak száma.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.