// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A törökök tavaly lekapcsolták az egyik brüsszeli robbantót

// HIRDETÉS

Elfogták, mert dzsihadistának tartották, és kitoloncolták. A belga hatóságok szerint nem tartozott az Iszlám Államhoz, és szabadon engedték.

A keddi brüsszeli robbantások egyik elkövetőjét a török rendfenntartó erők Gaziantep városnál elfogták, majd 2015 júniusában kiutasították az országból – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán Ankarában.

Elmondta, hogy Törökország tavaly július 14-én jelentést küldött az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet külföldi állampolgárságú harcosának kitoloncolásáról a belga hatóságoknak, de mivel azok nem tudták kimutatni a csoporthoz fűződő kapcsolatát, figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetést, és később szabadon engedték a férfit.

 

Erdogan hozzátette: a férfit saját kérésére Hollandiának adták ki, s a fogadó állam szintén kapott tájékoztatást a terrorista kilétéről. A török államfő ugyanakkor azt nem pontosította, hogy miként került a kitoloncolt személy Hollandiából Belgiumba.

 

Az Anadolu török állami hírügynökség információ szerint a szóban forgó dzsihadista az a belga állampolgárságú Ibrahim el-Bakraoui (a fotón középen) volt, aki a brüsszeli repülőtéri támadók egyikeként felrobbantotta magát.

 

A török elnök hangoztatta: a terrorszervezetek között nincs különbség, ahogy nincs különbség az isztambuli, az ankarai és a brüsszeli terrortámadások között sem. Szerinte a világnak újra kell definiálnia a terrorizmus fogalmát.

 

Kedden reggel Brüsszelben két helyszínen követtek el terrorakciókat az IÁ tagjai, legfrissebb összesítések szerint legalább harmincegy ember vesztette életét, és mintegy kétszázötvenen sebesültek meg. 

 

Az egyik helyszín a Zaventem nemzetközi repülőtér volt, amely azóta is zárva tart. Legkorábban szombaton nyithatják meg újra a forgalom előtt – közölte szerda este a légikikötőt üzemeltető vállalat szóvivője. A légitársaságoknak addig alternatív megoldásokat kell választaniuk. A merényletek miatt a belga fővárosba tartó repülőgépeket Amszterdamba, Liége-be és más városok repülőtereire irányították át.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS