// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A tapasztalt diplomata helyett mostohafiát tette főkonzullá a román külügyminiszter (FRISSÍTVE)

// HIRDETÉS

A legfőbb ügyészség vizsgálja, hogy történt-e hivatali visszaélés a strasbourgi főkonzul kinevezésekor.

A versenyvizsgát sikeresen teljesítő pályázó helyett mostohafiát nevezte ki strasbourgi főkonzullá Teodor Meleşcanu külügyminiszter. A legfőbb ügyészségre érkezett feljelentés nyomán az ügyben in rem (azaz a bűncselekmény elkövetésére irányuló gyanú megalapozottságát vizsgáló) eljárás indult. A legfőbb ügyészség tájékoztatása szerint a büntetőeljárásban azt vizsgálják, hogy történt-e hivatali visszaélés Sorin-Adrian Pîrvulescu strasbourgi főkonzullá való kinevezésekor, illetve a tisztség elnyerésében szerepet játszott-e, hogy az illető Teodor Meleşcanu mostohafia.

A feljelentést július 25-én Vasile Popovici volt nagykövet tette, aki 2016 decemberében sikeresen versenyvizsgázott, mégsem nevezték ki főkonzullá. Vasile Popovici a Mediafaxnak elmondta: egyrészt egy közigazgatási eljárást indított, melyben kezdeményezte Sorin-Adrian Pîrvulescu kinevezésének visszavonását. A büntetőjogi vonatkozása az ügynek, hogy mostohafiát nevezte ki, a polgárjogi pedig az, hogy nem tartotta tiszteletben az általa vezetett minisztérium versenyvizsgájának eredményét – tette hozzá.

Popovici szerint az 1989 utáni Románia történetében példátlan visszaélés történt: miközben ő megfelelően felkészült a tisztségre, és erről a szigorú kritériumok szerint megszervezett versenyvizsgán is bizonyságot tett, Meleşcanu családtagját részesítette előnyben.

Vasile Popovici egyébként 17 éve dolgozik a diplomáciában, a temesvári Nyugati Egyetemen francia irodalmat tanít. Főkonzulként Marseilleben és Párizsban, nagykövetként Marokkóban és Portugáliában tevékenykedett.

A főkonzulok kinevezése minden esetben a törvényi előírásoknak megfelelően zajlott – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek Teodor Meleşcanu. A külügyminiszter állítása szerint semmiféle hivatalos értesítést nem kapott az ügyről. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS