A szakember szerint nem érdemes csak az állami nyugdíjban bízni, mert az édeskevés lesz – hírmix

A Digi24 egy gazdasági elemzőt kérdezett meg arról, hogy mekkora nyugdíjra számíthatnak a jövőben a most aktív munkavállalók a jelenlegi feltételek mellett, és kiderült, hogy nem valami rózsás a helyzet.

Egy jelenleg átlagkeresettel rendelkező személy, aki havonta nettó 5680 lejt keres, 40 év munka után mindössze 2600–2700 lej állami nyugdíjra számíthat. Ez az összeg a II. pillér (egy magánnyugdíj-pénztárba kötelezően befizetett összeg) révén is csak körülbelül 4200 lejre fog emelkedni havonta, vagyis még így is jóval a jelenlegi fizetés szintje alatt marad.

A szakember szerint a minimálbérért dolgozók még ennél is megalázóbb, mindössze 2300 lejnyi nyugdíjra számíthatnak.

Adrian Negrescu szerint az állami nyugdíj azért ennyire alacsony, mert nem a legutolsó fizetés, hanem a teljes munkaviszony alatt befizetett összegek alapján számolják ki, emellett a nyugdíjpont értéke is lassabban növekszik, mint a bérek. Arról nem is beszélve, hogy a be nem jelentett jövedelem, illetve a munkaviszony időszakos megszakítása is csökkenti a későbbi nyugdíj értékét.

Negrescu szerint az a legjobb, ha olyan szakmát választunk, ahol minél magasabb a bejelentett fizetés. Az sem árt, ha van saját megtakarításunk, de a szakember azt is erősen ajánlja, hogy mindenki áldozzon pénzt a III. nyugdíjpillérre, vagyis fizessen be összegeket önkéntes nyugdíjpénztáraknak. Minél több forrásból tevődik ugyanis össze a majdani öregségi járadék, annál emberségesebb lesz annak összege.

Emellett természetesen a lehetőségekhez képest érdemes állampapírokba vagy ingatlanokba befektetni.

Az utóbbi hetek egyik legfontosabb belpolitikai témája az a közigazgatási reformtervezet, amelyet a jelenleg épp kormányon lévő PSD a jelek szerint mindenáron át akar nyomni a parlamenten. Az átalakítás lényege természetesen a takarékosabb közigazgatási rendszer létrehozása lenne, amelynek elérése érdekében a kisebb települések elveszítenék saját polgármesteri hivatalaikat és a környékbeli nagyobb településekkel vonnák össze őket.

Ez már önmagában sokaknál kiverte a biztosítékot, nemcsak a lakosság és az ellenzék soraiban, de a PSD-n belül is, hiszen az intézkedéssel a szocdemek is sok polgármesteri széktől esnének el. Az átszervezés azonban – amint azt a rendszeresen megszellőztetett tervek mutatják – nem feltétlenül csak a kis településeket érintik majd, hiszen újabban már megyék összevonásáról is szól a fáma.

Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, a PSD egyik nagy ellenlábasa a tervekkel kapcsolatban elmondta, hogy ő ugyan támogatná az egyes megyék összevonását, hiszen jelenleg nyilvánvalóan túl sok megye van, néhányuk ráadásul sem adminisztratív, sem pénzügyi szempontból nem képes fenntartani magát, mindazonáltal szkeptikus a szocdemek reformjával kapcsolatban, hiszen ő maga is érzékeli a PSD-n belüli ellenállást, és szerinte az alakulat már számos alkalommal bizonyította, hogy mindig a saját érdekeit részesíti előnyben a polgárok kárára.

Szerinte az a sok terv és reformváltozat, amelyet a PSD-s politikusok emlegetnek csak egy színjáték része, amellyel az igazi reformok hiányáról akarják elterelni a figyelmet.

Fritz egy pénteki sajtótájékoztatón ugyanakkor nem zárta ki egy esetleges bizalmatlansági indítvány lehetőségét a kormány ellen, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a közeljövőben még nem készülnek ilyen lépésre. Most várnak egy kicsit, hogy kiderüljön, a sok ígéret közül mi az, amit a PSD meg is óhajt valósítani, de aktív ellenzéki szerepet fognak játszani, és azon lesznek, hogy minél inkább ellehetetlenítsék a PSD-s korrupciót és mismásolást.

Szép szavak.

Szépen lemodellezi a Romániában még mindig dívó nepotizmust a bukaresti közlekedési vállalat, amely éppen fizetésképtelenségi eljárás alatt áll. Az ennek lebonyolításával megbízott vagyonfelügyelő, Remus Borza pedig egy pénteki sajtótájékoztatón megdöbbentő adatokat hozott nyilvánosságra.

A mintegy 10 ezer alkalmazott közel fele, 4876 rokonsági kapcsolatban áll egymással (no persze nem mindenki mindenkivel), közülük 1400-an pedig házastársak.

Mi több, Bukarestben több, mint harminc olyan család él, amelynek több, mint 10 tagja az STB alkalmazásában áll. Ám Borza szerint egy olyan család is akad, amelynek 20 családtagja kap fizetést a közlekedési vállalattól.

A vállalatnál végzett vizsgálat kiderítette, hogy a régi kollektív munkaszerződés egyenesen előnyt biztosított azon jelentkezők számára, akiknek dolgoztak már rokonai a vállalatnál, így a szakmai felkészültség gyakorlatilag háttérbe szorult, és sok esetben nem a legrátermettebb ember kapta meg az illető állást, hanem a kivételezett rokon.

Ciprian Ciucu főpolgármester szerint a szakszervezetek és a politikailag befolyásolt vállalatvezetés egyaránt hozzájárultak a problémák kialakulásához, így a vezetők kiválasztásának eljárását is át kell alakítani, hogy ilyen gondok többé ne fordulhassanak elő.

Mivel a veszteséges vállalat fizetésképtelenségi eljárás alatt áll, jelentős átszervezést hajtanak végre. Ennek keretében 796 alkalmazott már meg is kapta az elbocsátásáról szóló értesítést. A betöltetlen állások közül 919-et szüntettek meg, így ezekre a pozíciókra több rokont már biztosan nem fognak felvenni. A vezetői pozíciók közül 44-et szüntetnek meg. A tervek szerint pedig három éven belül a jelenleg mintegy 10 ezer alkalmazottat foglalkoztató vállalat létszáma körülbelül 7000-re fog csökkenni.

Ez logikus is, hiszen a vállalat eladósodásának hátterében egyrészt a túlméretezett személyi állomány, másrészt a kollektív munkaszerződés által biztosított jelentős extra juttatások állnak.