// 2024. november 24., vasárnap // Emma
látványcirkusz

A parlament egyik intézetének összes tevékenysége annyiból áll, hogy jelentéseket ír a tevékenységéről ❤

// HIRDETÉS

Vagyis elméletileg jelentést írnak a jelentésírásról. Hogy emellett pontosan, mit csinál az Emberi Jogok Romániai Intézete, azt senki sem tudja.

A román (köz)élet mosolyogva félholtra veri a fikciót biciklilánccal című rovatunkban ma egy olyan történetet mutatunk be amitől Caragiale, ha élne, forogna a sírjában.

Valahol egy messzi-messzi galaxisban, a román parlament 51-es körzetében, a balkáni aktatologatós cinizmus Bermuda-háromszögén és az Üveghegyen is túl van egy képződmény, aminek a neve: az Emberi Jogok Romániai Intézete (IRDO - és már a rövidítés is elég weirdo).

Na erről nem tudja az égvilágon senki, hogy mi a bánatot csinál azért a sok lovéért, amit lecsörget nekik az állami kasszagép.

Ez a lóvé évente 2,3 millió lej, ám ennek fejében – azon kívül hogy jelentéseket írnak a saját tevékenységükről – lényegében nem csinálnak semmit. És ez nem a 22-es csapdájának egyik abszurd fejezete, hanem a mámorító hazai valóság (rázva, nem keverve).

A jogvédelem és jogvédelmi felvilágosítás mellett az intézetnek a témába vágó kutatás is a feladata lenne, ám az intézetnek egyetlen futó projektje sincs, mert – most kapja el a kredenc sarkát! – az intézet ügyvezető igazgatója, Adrian Bulgaru szerint az intézetnek nincs elég nagy költségvetése ahhoz, hogy csináljanak is valamit (az intézetben).

A bennem rejlő kis Caragiale most voltaire-i mosollyal megpödri a bajuszát.

Az ügyvezető igazgató szerint ugyanis a költségvetésük teljes egészében elmegy az alkalmazottak fizetéseire, és az egyéb önfenntartási költségekre.

Az ügyvezető igazgató havi 7000 lejt visz haza, az intézet 22 állásából pedig jelenleg 14 van betöltve.

Az intézet a képviselőház hatáskörébe tartozik, ám

a képviselők zöme láthatóan azt sem tudja, hogy létezik egy ilyen intézet.

Pedig nekik kéne ellenőrizni az IRDO tevékenységét, ami írtó nagy munka lenne.

Pár példa: Ibram Iusein, a képviselőház emberi jogi bizottságának elnöke például elég szűkszavú és bizonytalan az ügyben.

Ambrus Izabella-Ágnes, RMDSZ-es képviselő papíron maga is benne van az intézet vezetőtanácsában, ám ezt az apróságot láthatóan elfelejtette, mint ahogy azt is, hogy hogyan hívják az intézet igazgatóját.

Lia Olguța Vasilescu, a képviselőház titkára inkább passzol, mert „nem ismeri a témát”, Cristian Buican, a képviselőház állandó bizottságának PNL-s titkára pedig egyszerűen elmenekül a riporter kérdései elől.

Florin Iordache, az alsóház PSD-s alelnöke – aki maga is azok között van, akik évről évre jóváhagyják az IRDO működését és költségvetését – szintén elég bizonytalanul kezd tapogatózni a Digi24 riportjában a témával kapcsolatban, majd belebonyolódik valami zavaros mesébe arról, hogy az intézet tevékenysége nagyon is összetett, hiszen „gyakorlatilag mindennel foglalkoznak, ami jogvédelem”.

Azt a paszta!

Ehhez képest az IRDO igazgatója szertint semmilyen jogkörük nincs a tényleges jogvédelemre, mert a törvény, amely az intézetről szól, elavult.

(A háttérben sír egy hegedű.)

Az intézetet ugyanis a rendszerváltás után, 1991-ben hozták létre, hogy segítse a szabad világban való első bizonytalan lépéseket, ám közben pofára estünk, az IRDO-ról meg mindenki megfeledkezett. Az említett törvényt júniusban ugyan módosították, ám ez a módosítás csak az alkalmazottak fizetéseit növelte meg, hiszen nagyon összetett tevékenységet NEM folytatnak, ami baromi fárasztó lehet.

Az USR-s képviselők mindenesetre már a parlament elé terjesztettek egy tervezetet, ami felszámolná az intézetet, ennek szerepét (??) pedig az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) venné át.

Magyarán – amennyiben a tervezetet egyszer, valamikor, netalán megszavazzák – 30 év után az állam felszámol egy pénznyelő fantomintézetet, a diszkriminációellenes tanács tevékenységi köre pedig gyarapodni fog egy nagy büdös semmivel.

Én a helyükben fizuemelést kérnék…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS