// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A magyar-román határt a fejlécében a Tiszánál ábrázoló szélsőséges lapot osztogattak a bukaresti Nemzeti Színházban

// HIRDETÉS

Mindezt a színházi világnap alkalmából.

Botrányba fulladt a színházi világnap megünneplése vasárnap a bukaresti Nemzeti Színházban, ezért hétfőn belső vizsgálatot rendeltek el, miután kiderült: a színház stúdiótermébe érkező nézőknek egy szélsőséges lap példányit osztogatták.

A Certitudinea (Bizonyosság) című kiadványról van szó, amelyről sokat elmond, hogy

fejlécében a soha nem létezett Nagy-Romániát ábrázolja,

amely nem csupán a mai Moldovát foglalja magában, hanem Ukrajna egyes részeit is, a magyar-román határt pedig a Tisza vonalánál ábrázolja.

A benne található írások között akad olyan, amely szerint az antiszemitizmus elleni harc valójában a románok „leigázását” szolgálhatja, de olyan is, amelyben cigányoznak, egy másikban a kommunista lágerekhez hasonlítják az Európai Uniót, de rólunk, magyarokról sem feledkeznek meg: egy cikkben az Erdélyi Római Katolikus Státust olyan intézményként jellemzik, amely veszélyeztetheti Románia szuverenitását.

A lapot Dan Puric színész, rendező monológjának „illusztrálására” osztogatták a színházban, akit művészi tevékenysége mellett

szélsőjobboldali politikai aktivistaként is jellemeznek

– a lap munkatársai között fel is tűnik az ő neve is.

A kiadvány amúgy nem kevés pátosszal úgy jellemzi magát, hogy „spirituális és erkölcsi koordinátora” Mihai Eminescu, a románok 19. században élt nemzeti költője.

Aki amúgy kiemelkedő tehetsége mellett szintén nem ment a szomszédba egy kis idegengyűlöletért és antiszemitizmusért.

Az ügyben megszólalt Lucian Romașcanu művelődési miniszter is, aki bejelentette, a színházban hétfőn belső vizsgálat kezdődött a lap engedély nélküli terjesztése miatt.

Azt is közölte, hogy a színház vezetőségét senki sem értesítette a súlyos kihágásról, és kijelentette, tűrhetetlen, hogy egy szimbolikus jelentőségű kulturális intézményben idegen kiadványokat terjesszenek, különösen ha azok Románia érdekeivel szemben álló propagandát tartalmaznak.

Romașcanu azt is elmondta, hogy hétfőn a minisztérium ellenőrző testületét is elküldi a színházba, hogy kivizsgálja az ügyet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS