// 2024. november 23., szombat // Kelemen, Klementina
Kolozsvár

A lakhatás jog, nem előjog

// HIRDETÉS

Kilakoltatottak és aktivisták flashmoboltak a Kolozsvár legpuccosabb placcán, a sétatéri Kaszinó előtt.

Bő egy órát élvezhettem a sétatéri nagypark tavaszi és polgári levegőjét, mert majdnem ennyit késett a villámcsődület, ami a polgárok pofijába tolta volna azt, amiről a jómódúak többsége nem szeret tudomást venni. 

Miszerint olyanok is élnek közöttünk, vagyis inkább körülöttünk, akik nemcsak azért laknak emberhez nem méltó körülmények között, mert emberire nem telik, hanem mert kipakolták őket addigi lakhelyükről. Nem is mindig törvényes úton.

 

 

Ilyen például a kolozsvári Coastei utcai romák egy részének esete is, akiket annak ellenére pateroltak ki a 8 km-re lévő Patarétre, a szeméttelep mellé, egészségtelen és kicsi házakba, hogy sokuk legálisan építkezett előző lakhelyén, vagy éppen lakbért fizetett a városházának. (Emiatt a városháza el is veszítette az ügyben indított pert, és kártérítést kell, hogy fizessen.) 

 

Ami az ügyben később is kiverte a biztosítékot, hogy kiderült, a Coastei utcai házakat azért számolták fel, hogy a városháza a telket odaadhassa az ortodox egyháznak, amely még csak nem is szociális létesítményt, hanem papi szemináriumot épített oda.

 

Úgyhogy a mai flashmob koreográfiája is ortodox pappal indult. Aktivisták bukott és regnáló polgármesternek, végrehajtónak és pópának maszkolták magukat, majd kitették a kartonházakat a Kaszinó előtti térre. (Ami annyira sznob hely, hogy előtte végzős osztály fotózkodott ott, majd kijött az épületből a legfodrosabb pasi, akit Kolozsváron valaha láttam.)

 

 

Az „ortodox pap” szokás szerint körbejárt, és megáldotta a házakat, amiket aztán a „hatóság” széttaposott. A hátteret román, magyar és cigány nyelvű, méltányos lakhatást és a szegregáció megszüntetését kérő feliratok szolgáltatták. És egy csapat diák a placc másik felén, amely valószínűleg az Iskola másként hét miatt most ott gyakorolt egy artista számot.

 

Az aktivisták felolvasták, hogy a Közös Front a Lakhatási Jogért mit követel a kolozsvári városházától. A Frontot egyébként bukaresti kilakoltatottak, kilakoltatásokkal fenyegetettek, azok rokonai, barátai és aktivisták hozták létre, hogy megjelenítsék és védjék a lakhatási jogot a visszaélésekkel szemben. A sétatéri flashmob pedig szolidaritási akció volt a bukaresti Front ma déli, Lakásokat, ne megalázást! szlogenű tüntetésével.

 

 

Mivel Kolozsváron is dívik a szegregáció, a helyi ügyek miatt a jogvédők kérik:

  • a kényszerkilakoltatások elkerülését a Románia által is aláírt nemzetközi megállapodásokkal összhangban;
  • valós és közvetlen párbeszédet a különböző kilakoltatások érintettjeivel a kilakoltatások elkerüléséről és alternatív lakhatási lehetőségekről;
  • azok utcára kerülésének megelőzését, akiknek lakóhelye bizonytalan a város felújításra kiszemelt zónáiban;
  • a marginalizált személyek és csoportok lakhatási reintegrálását;
  • az állami lakásalap bővítését létező, de nem használt lakásokkal, illetve új lakások építésével;
  • a szociális lakások szétosztását olyan feltételek alapján, amelyek szerint a marginalizált személyek is megfelelő lakáshoz juthatnak, és a tulajdonuktól megfosztottak visszahelyezését jogaikba;
  • korábban államosított lakásokat bérlők jogainak tiszteletben tartását, számukra megfelelő lakások biztosítását a hatályor törvényekkel összhangban.

 

 

A kolozsváriak kérik továbbá azoknak a helyi közigazgatási intézkedéseknek a megszüntetését, amelyek súlyosbítják a lakóhely szerinti kirekesztést. 

 

Miután mindezek a megafonban is elhangzottak, a létszámhoz képest jó hangerejű skandálás indult kisgyerekekkel és kutyákkal: Lakásokat, ne megalázást!, Nem akarunk dzsentrifikációt!, Nemet mondunk a kirekesztésre!, A város mindenkié.

 

 

Hogy a tavaszi napot és kispolgári életérzést parkban élvezők közül hányan vették az üzeneteket, amelyekért az akadémiai élet magasan képzett tagjai összefogtak a társadalom és a város szélére szorult családokkal, azt nehéz megsaccolni. Valószínűleg kevesebben, mint ahányan részt vettek az akcióban.

 

Hogy akkor miért írunk mégis róla? Épp azért, mert Erdélyben még sokan lesajnálják vagy kinevetik, amikor kevés ember vonul az utcára, térre, parkba ciánmentes ivóvízért, vegyszermentes termőföldért, penészmentes lakásért. 

 

Ha nem tudunk szolidarizálni azokkal, akiket kihasználtak és megfosztottak a lakásuktól (udvarhelyi lakásmaffia, helló!), hogyan várjunk szolidaritást, amikor mi követelünk anyanyelvi oktatást, magyarul értő és beszélő orvosokat, hivatalnokokat, rendőröket?

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS