// 2024. november 27., szerda // Virgil
Buli van

A koronavírus-fertőzöttség mértékétől és beoltottak számától függően akár tömegrendezvényeket is lehet szervezni

// HIRDETÉS

Az oltottak mindenhol kedvezményeket élveznek: nyilvánosságra kerültek az augusztus elsejétől érvényes lazítások.

Ha egy településen alacsony a koronavírus-fertőzöttség mértéke, akkor akár több tízezer fős tömegrendezvények is szervezhetők – igaz, ehhez az is szükséges, hogy a résztvevők maszkot viseljenek, védettek legyenek, és ezt vagy oltási igazolvánnyal, vagy negatív teszttel igazolják.

Kedden reggel nyilvánosságra került a koronavírus elleni védekezésért felelős operatív törzs tervezete, amely szerint elsejétől azokon a településeken, ahol az előző 14 napban az 1000 főre eső fertőzöttek száma nagyobb kettőnél, de kisebb vagy egyenlő háromnál, szabadtéren

legtöbb 2500, maszkot viselő személy részvételével lehet kulturális és szórakoztató rendezvényeket (például koncerteket) szervezni.

De csak akkor ha a résztvevők oltottak, és a második oltás óta eltelt 10 nap, esetleg 72 óránál nem régebbi negatív PCR-, illetve 24 óránál nem régebbi antigéntesztet mutatnak be, illetve ha átestek a fertőzésen, és a gyógyulásuk óta nem telt el több 180 napnál.

Azokon a településeken, ahol a fertőzési ráta kisebb vagy egyenlő 2-nél 1000 főre vetítve az előző 14 napban, akár 75 000 fős megarendezvényeket is lehet szervezni – de a szájmaszk használata itt is kötelező, és a védettséget itt is ugyanúgy kell igazolni, mint az előző esetben.

Ha viszont egy rendezvényen csakis oltottak vesznek részt – tehát sem a negatív teszt, sem a fertőzésen való átesést igazoló okmány nem játszik –,

akkor a fertőzöttségi rátától függetlenül lehet 2500 fősnél nagyobb rendezvényeket szervezni.

A családi rendezvények – esküvők, keresztelők, egyéb ünnepségek – esetében ha a fertőzési ráta 2 és 3 között van, akkor szabadtéren 150, zárt térben 100 személy vehet részt, és a buli hajnali 5 órától éjjel 2 óráig tarthat.

A vendégek számába nem számítanak bele a 16 éven aluli gyerekek.

Ha a fertőzési ráta 2 vagy alacsonyabb, akkor szabadtéren 200, zárt térben 150 személy lehet jelen, a többi feltétel ugyanaz, mint az előző esetben.

Ha viszont minden személy védett – és ezt oltási igazolvánnyal, negatív tesztekkel vagy a betegségen való átesést igazoló irattal bizonyítja -, akkor 2 és 3 közötti fertőzési ráta esetén 300 személy vehet részt, ha pedig 2 alatti, akkor 400.

Mindkét esetben legalább 2 négyzetméternyi helyet kell biztosítani a résztvevők számára.

A sportrendezvények esetén 2 és 3 közötti fertőzési ráta esetén a stadionok vagy sportcsarnokok 50 százalékos kapacitással működhetnek, de csak akkor, ha legalább 1 méteres távolságot biztosítanak a nézők között, és minden résztvevő bizonyítani tudja a védettségét.

Ha a fertőzési ráta 2 alatti, akkor ugyanezen feltételek mellett 75 százalékos kapacitással lehet sporteseményeket szervezni.

Ha viszont a rendezvényen csak oltottak vesznek részt, akkor a helyszín teljes kapacitása kihasználható.

Tüntetések és tömeggyűlések 2 és 3 közötti fertőzési ráta esetén 100, 2-nél kisebb ráta esetén 500 fő részvételével tarthatók, de kötelező a maszkviselés, a kézfertőtlenítő használata, a távolságtartás.

A bárok, klubok, diszkók és játéktermek hajnali 5 és éjjel 2 óra között 70 százalékos kapacitással működhetnek 2 és 3 közötti fertőzési ráta esetén, 2-es fertőzési ráta alatt pedig teljes kapacitással.

Azonban itt már nincs kecmec: csakis oltottak léphetnek be az ezekben szervezett rendezvényekre, ha már eltelt 10 nap a második oltás beadása óta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS