// 2025. november 23., vasárnap // Kelemen, Klementina

A kommunista elit nem vész el, csak átalakul

// HIRDETÉS

Kik kezelték – és hogyan – a „rendszer-váltókat” 25 évvel ezelőtt? Erről beszélgettek politológusok, történészek a New York kávéházban.

A közép-kelet-európai – vagy az egyik résztvevő megfogalmazásával: köztes-európai – rendszerváltások huszonötödik évfordulója szolgáltatott apropót arra a kerekesztal-beszélgetésre, amelyen Zsebők Csaba történész, publicista, Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató, Toró Tibor egyetemi oktató és Varga Norbert politológus, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem tanára elemezte a két és fél évtizede történtek természetrajzát, már ameddig a KMN és a New York szálló párhuzamos programjai ezt lehetővé tették.

Varga Norbert bevezetőjében kitért a magyarországi rendszerváltást megalapozó folyamatokra: szerinte ami Magyarországon történt, az sok tekintetben eltér a többi kelet-közép-európai ország rendszerváltásától. Magyarországon 1963-ig kőkemény totalitárius diktatúra működött, amelynek a jövőbe vetett kommunista hit képezte az ideológiai alapját. Az '56-os forradalmat követő megtorlásoknak a '63-as amnesztiarendelet vet véget, és ez egyben egy hosszú reformfolyamat kezdete is.

Magyarország esete ebben példa nélküli, mutat rá Varga, mert a keleti blokk többi államában nem kezdődött ennyire korán a rendszer „felpuhulása”: az ideológiai legitimációt felváltja a materiális legitimáció – innentől 

nem a szebb jövőbe, hanem a „szebb javakba” vetett hit 

válik a rendszer alaphangulatává. A '68-ban meghirdetett új gazdasági mechanizmus oly módon alakítja át a rendszer szerkezetét, ahogyan azt ma Kínában látjuk: egyfajta „jóléti kommunizmusról” – közkeletű elnevezéssel: gulyáskommunizmusról – beszélhetünk (a 80-as években egyébként a Budapesten megforduló kínai közgazdászok sokat tanultak a magyar példából). Az állampárt szépen lassan feladja az élet minden területére irányuló kontrollt, ami a többi totalitárius rendszerben akkor még elképzelhetetlen.

 

 

Zsebők Csaba, Bakk Miklós, Toró Tibor és Varga Norbert

 

Később aztán ismét jön egy autoriter fordulat Grósz Károlyékkal, de a diktatúra már túl erőtlen a rendszer bukásának feltartóztatásához, a regnáló Magyar Szocialista Munkáspárt belső reformerei ezt jó érzékkel ismerik fel, és hajlandók önként átadni hatalmuk egy részét. Közben megszerveződik egy erős ellenzék, amely kétosztatú, de képes az együttműködésre: a '85-ös monori találkozón még együtt van jelen a népi, nemzeti, plebejus vétetésű, valamint az urbánus, liberális irányultságú értelmiség. 

Az értelmiség amúgy is kulcsszó: Varga szerint a magyarországi átmenet abban különbözik a többi kelet-közép-európai rendszerváltástól, hogy 

nagyon erősen elitista jellegű. 

A tömegek csak kívülről, passzívan támogatják a folyamatot, hiányzik egy olyan alulról szerveződő demokratikus bázis, mint a lengyel Szolidaritás. A hatalomváltás a később MSZP-vé váló kádári állampárt belső reformerei (Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Horn Gyula, Németh Miklós) és az ellenzéki elitcsoportok, a frissen meg- vagy újjáalakult demokratikus pártok (az Antall József vezette MDF, az SZDSZ, a Fidesz, a Kisgazdapárt) közötti egyezkedés eredménye. Ennek az a következménye, hogy 

elmarad az össznépi katarzisélmény  

– ettől válik felemássá a magyar rendszerváltás.

 

Zsebők Csaba nem ért egyet Varga Norberttel abban, hogy az állampárt reformszárnya – némi gorbacsovi hátszéllel – gyakorlatilag önként mondott volna le a hatalmáról: az „ügyes technokraták” egyszerűen csak előremenekültek, és épp ezáltal sikerült átmenteni hatalmuk jelentős részét az új rendszerbe. Ezt a hatalmat először politikaiból gazdaságira konvertálták, hogy aztán '94-ben, immár demokratikus legitimációval a politikai hatalomba is visszatérjenek. Zsebőknek nincs jó véleménye a gazdasági reformfolyamatról, a gulyáskommunizmus szerinte „eltrágyásította” a közerkölcsöket. A magyar rendszerváltás azért is deficites, mert nem volt egy olyan formátumú, karizmatikus politikai vezető (még Antall sem), mint Lengyelországban Lech Wałęsa, Csehországban pedig Václav Havel.

 

A karizmatikus vezető kérdéséhez kapcsolódva Bakk Miklós elmondja, hogy ezek a figurák valamilyen módon egyszemélyben „összesűrítették” az illető nemzet történelmi karakterének kvintesszenciáját: Havel a cseh polgári hagyományokat,  Wałęsa a lengyel plebejus nemzeti ellenállás szellemét testesítette meg. 

Románia történelmének kvintesszenciája ezek szerint Ion Iliescu. 

„Ahogy a székely bácsi mondaná: mecsoda különbség”, tréfálkozik fanyarul Bakk.

 

A rendszerváltás elitista jellegével kapcsolatban Bakk Miklósnak az a véleménye, hogy ezeket a folyamatokat nem szerencsés a „tisztán forradalmi út” és az „elit egyezkedés” kettősségében vizsgálni: ő Timothy Garton Ash nyelvi leleményét, a „refolution”-t  ajánlja az események megértésének kulcsául (a „reform” és a „revolution” szavak összevonásából). A román átmenet is csak részben forradalmi: a kommunista párt Iliescu vezette másodvonala nagyon hamar meglovagolta a népi lázadást, az új rendszert megalapozó döntések – például a köztársasági államforma áterőltetése – már a kulisszák mögötti egyezkedések eredményeként születtek. Másrészt pedig a romániai forradalom nem egy tudatos civil szervezkedés következménye, hanem egy amorf népi érzület kifejeződése, hiszen a keleti blokkból talán Ceaușescu Romániájában volt a legerőtlenebb az ellenzéki civil társadalom.

 

 

New York, New York...

 

Toró Tibor szerint az újdonsült elitek rendkívül fragmentáltak, ezért még a demokratikus rendszer alapjaiban is nehezen tudtak megegyezni, és mivel a politikai hagyományok folytonossága közel fél évszázadra megszakadt, 

újból ki kellett találniuk a demokrácia alapfogalmait, 

létrehozni az új törésvonalakat, mint a jobb- vagy a baloldal szembenállása. „Olyan emberek lettek demokraták, akiknek nagyon kevés támpontjuk volt a demokrácia működéséről”, húzza alá Toró. 

 

És ezáltal csak részben kapunk választ arra a fogas kérdésre, hogy mi volt előbb: a politikai tyúk (a demokrácia intézményrendszere) vagy a politikai tojás (a demokraták) – bár tippjeink lennének.

 

(szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Mohácsi László)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az MTV megszűnésével egy korszak zárult le

Sánta Miriám

MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?

Szilvafák lila derengésben – huszonötödik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A bosnyák szurkolók lecigányozták a román válogatottat, de nem véletlenül…
Főtér

A bosnyák szurkolók lecigányozták a román válogatottat, de nem véletlenül…

… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!

A titkosszolgálatokat is bevetik, hogy „megmentsék” a Napolactot a magyar beruházótól?
Krónika

A titkosszolgálatokat is bevetik, hogy „megmentsék” a Napolactot a magyar beruházótól?

Aggodalmak hullámát váltotta ki a román állam berkeiben, hogy a magyar Bonafarm csoporthoz kerülhet a Napolact márka a FrieslandCampina Romániától – írja a gazdasági szektorban dolgozó kormányzati forrásokra hivatkozva az Adevărul.ro.

Meccs? Milyen meccs? Jaa, a magyar– ír…
Főtér

Meccs? Milyen meccs? Jaa, a magyar– ír…

Szerkesztőségünk öt tagja – focirajongó és nem focirajongó is – leírta gondolatait a mohácsi tragédiával felérő magyar–ír mérkőzés után.

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?
Székelyhon

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?

Alig több, mint egy hónap múlva alkalmazásba lép a gépjárműadózást szabályozó új törvény. Mi változik? Milyen tényezők alapján számítják ki az új gépjárműadót, kinek kedvez az új rendszer és milyen kategóriák esetében szűnik meg az adómentesség?

Elfogtak három román állampolgárt, akik egy magyarországi autópálya-pihenőben fosztogattak
Krónika

Elfogtak három román állampolgárt, akik egy magyarországi autópálya-pihenőben fosztogattak

Egy háromtagú román állampolgárságú bűnözői banda csaknem 4 millió forint értékű készpénzt és aranyat zsákmányolt az M5-ös autópálya Lajosmizsei pihenőjénél; a rablók külföldre menekültek, de amikor visszatértek Magyarországra, a rendőrök elfogták őket.

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban
Székelyhon

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban

Ritkaságnak számító örömhír ismétlődött meg egy éven belül a csíkszeredai kórházban: pénteken nem sokkal 8 óra után hármas ikreknek adott életet egy csíkszentkirályi édesanya.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Az MTV megszűnésével egy korszak zárult le

Sánta Miriám

MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?

Szilvafák lila derengésben – huszonötödik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS