// 2026. február 27., péntek // Ákos, Bátor

A kommunista elit nem vész el, csak átalakul

// HIRDETÉS

Kik kezelték – és hogyan – a „rendszer-váltókat” 25 évvel ezelőtt? Erről beszélgettek politológusok, történészek a New York kávéházban.

A közép-kelet-európai – vagy az egyik résztvevő megfogalmazásával: köztes-európai – rendszerváltások huszonötödik évfordulója szolgáltatott apropót arra a kerekesztal-beszélgetésre, amelyen Zsebők Csaba történész, publicista, Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató, Toró Tibor egyetemi oktató és Varga Norbert politológus, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem tanára elemezte a két és fél évtizede történtek természetrajzát, már ameddig a KMN és a New York szálló párhuzamos programjai ezt lehetővé tették.

Varga Norbert bevezetőjében kitért a magyarországi rendszerváltást megalapozó folyamatokra: szerinte ami Magyarországon történt, az sok tekintetben eltér a többi kelet-közép-európai ország rendszerváltásától. Magyarországon 1963-ig kőkemény totalitárius diktatúra működött, amelynek a jövőbe vetett kommunista hit képezte az ideológiai alapját. Az '56-os forradalmat követő megtorlásoknak a '63-as amnesztiarendelet vet véget, és ez egyben egy hosszú reformfolyamat kezdete is.

Magyarország esete ebben példa nélküli, mutat rá Varga, mert a keleti blokk többi államában nem kezdődött ennyire korán a rendszer „felpuhulása”: az ideológiai legitimációt felváltja a materiális legitimáció – innentől 

nem a szebb jövőbe, hanem a „szebb javakba” vetett hit 

válik a rendszer alaphangulatává. A '68-ban meghirdetett új gazdasági mechanizmus oly módon alakítja át a rendszer szerkezetét, ahogyan azt ma Kínában látjuk: egyfajta „jóléti kommunizmusról” – közkeletű elnevezéssel: gulyáskommunizmusról – beszélhetünk (a 80-as években egyébként a Budapesten megforduló kínai közgazdászok sokat tanultak a magyar példából). Az állampárt szépen lassan feladja az élet minden területére irányuló kontrollt, ami a többi totalitárius rendszerben akkor még elképzelhetetlen.

 

 

Zsebők Csaba, Bakk Miklós, Toró Tibor és Varga Norbert

 

Később aztán ismét jön egy autoriter fordulat Grósz Károlyékkal, de a diktatúra már túl erőtlen a rendszer bukásának feltartóztatásához, a regnáló Magyar Szocialista Munkáspárt belső reformerei ezt jó érzékkel ismerik fel, és hajlandók önként átadni hatalmuk egy részét. Közben megszerveződik egy erős ellenzék, amely kétosztatú, de képes az együttműködésre: a '85-ös monori találkozón még együtt van jelen a népi, nemzeti, plebejus vétetésű, valamint az urbánus, liberális irányultságú értelmiség. 

Az értelmiség amúgy is kulcsszó: Varga szerint a magyarországi átmenet abban különbözik a többi kelet-közép-európai rendszerváltástól, hogy 

nagyon erősen elitista jellegű. 

A tömegek csak kívülről, passzívan támogatják a folyamatot, hiányzik egy olyan alulról szerveződő demokratikus bázis, mint a lengyel Szolidaritás. A hatalomváltás a később MSZP-vé váló kádári állampárt belső reformerei (Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Horn Gyula, Németh Miklós) és az ellenzéki elitcsoportok, a frissen meg- vagy újjáalakult demokratikus pártok (az Antall József vezette MDF, az SZDSZ, a Fidesz, a Kisgazdapárt) közötti egyezkedés eredménye. Ennek az a következménye, hogy 

elmarad az össznépi katarzisélmény  

– ettől válik felemássá a magyar rendszerváltás.

 

Zsebők Csaba nem ért egyet Varga Norberttel abban, hogy az állampárt reformszárnya – némi gorbacsovi hátszéllel – gyakorlatilag önként mondott volna le a hatalmáról: az „ügyes technokraták” egyszerűen csak előremenekültek, és épp ezáltal sikerült átmenteni hatalmuk jelentős részét az új rendszerbe. Ezt a hatalmat először politikaiból gazdaságira konvertálták, hogy aztán '94-ben, immár demokratikus legitimációval a politikai hatalomba is visszatérjenek. Zsebőknek nincs jó véleménye a gazdasági reformfolyamatról, a gulyáskommunizmus szerinte „eltrágyásította” a közerkölcsöket. A magyar rendszerváltás azért is deficites, mert nem volt egy olyan formátumú, karizmatikus politikai vezető (még Antall sem), mint Lengyelországban Lech Wałęsa, Csehországban pedig Václav Havel.

 

A karizmatikus vezető kérdéséhez kapcsolódva Bakk Miklós elmondja, hogy ezek a figurák valamilyen módon egyszemélyben „összesűrítették” az illető nemzet történelmi karakterének kvintesszenciáját: Havel a cseh polgári hagyományokat,  Wałęsa a lengyel plebejus nemzeti ellenállás szellemét testesítette meg. 

Románia történelmének kvintesszenciája ezek szerint Ion Iliescu. 

„Ahogy a székely bácsi mondaná: mecsoda különbség”, tréfálkozik fanyarul Bakk.

 

A rendszerváltás elitista jellegével kapcsolatban Bakk Miklósnak az a véleménye, hogy ezeket a folyamatokat nem szerencsés a „tisztán forradalmi út” és az „elit egyezkedés” kettősségében vizsgálni: ő Timothy Garton Ash nyelvi leleményét, a „refolution”-t  ajánlja az események megértésének kulcsául (a „reform” és a „revolution” szavak összevonásából). A román átmenet is csak részben forradalmi: a kommunista párt Iliescu vezette másodvonala nagyon hamar meglovagolta a népi lázadást, az új rendszert megalapozó döntések – például a köztársasági államforma áterőltetése – már a kulisszák mögötti egyezkedések eredményeként születtek. Másrészt pedig a romániai forradalom nem egy tudatos civil szervezkedés következménye, hanem egy amorf népi érzület kifejeződése, hiszen a keleti blokkból talán Ceaușescu Romániájában volt a legerőtlenebb az ellenzéki civil társadalom.

 

 

New York, New York...

 

Toró Tibor szerint az újdonsült elitek rendkívül fragmentáltak, ezért még a demokratikus rendszer alapjaiban is nehezen tudtak megegyezni, és mivel a politikai hagyományok folytonossága közel fél évszázadra megszakadt, 

újból ki kellett találniuk a demokrácia alapfogalmait, 

létrehozni az új törésvonalakat, mint a jobb- vagy a baloldal szembenállása. „Olyan emberek lettek demokraták, akiknek nagyon kevés támpontjuk volt a demokrácia működéséről”, húzza alá Toró. 

 

És ezáltal csak részben kapunk választ arra a fogas kérdésre, hogy mi volt előbb: a politikai tyúk (a demokrácia intézményrendszere) vagy a politikai tojás (a demokraták) – bár tippjeink lennének.

 

(szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Mohácsi László)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Valós riport a nagyváradi premontrei apát elhalasztott kilakoltatásáról
Főtér

Valós riport a nagyváradi premontrei apát elhalasztott kilakoltatásáról

Fejes Rudolf Anzelm és hívei hosszú időn át farkasszemet néztek a végrehajtóval, a patthelyzetet végül a polgármesteri hivatal oldotta fel, ideiglenesen.

Mégis ki a felelős a 2022-es magyarországi választások előtti levélszavazatos diverzióért?
Krónika

Mégis ki a felelős a 2022-es magyarországi választások előtti levélszavazatos diverzióért?

Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.

Hogy kerül a dilettáns festőcsizma a múzeumi asztalra?
Főtér

Hogy kerül a dilettáns festőcsizma a múzeumi asztalra?

A kolozsvári szépművészeti múzeumban nemrég megnyílt egy kiállítás. Egy újságíró művei lepték el a falakat. Ami önmagában nem baj. A baj az, hogy az ember dilettáns. És a művészeti szakemberek beengedték.

Veszített a csapatuk, ezért elővették a Mongólia-kártyát a nagyszebeni drukkerek
Székelyhon

Veszített a csapatuk, ezért elővették a Mongólia-kártyát a nagyszebeni drukkerek

Miközben a körülményekre és a fogadtatásra panaszkodtak, azt azért fontosnak tartották megjegyezni az AFC Hermannstadt egyik szurkolótáborának tagjai, hogy a csíkszeredai drukkerek annak az országnak a nevét skandálták, akiknek „lakói Mongóliából jöttek”.

„Vagy a régi bánya indul újra, vagy újat nyitunk”. Parajd polgármestere a katasztrófa sújtotta település jövőjéről
Krónika

„Vagy a régi bánya indul újra, vagy újat nyitunk”. Parajd polgármestere a katasztrófa sújtotta település jövőjéről

Új árvízvédelmi rendszert építtet a román kormány 332 millió lejes beruházással a Korond-patakon, amely alapvetően befolyásolhatja Parajd jövőjét. Nyágrus Lászlót, Parajd polgármesterét kérdeztük a beruházás részleteiről és az új bánya lehetőségéről.

Elővette az etnikai kártyát egy AUR-os tanácsos Marosvásárhelyen
Székelyhon

Elővette az etnikai kártyát egy AUR-os tanácsos Marosvásárhelyen

Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.

// még több főtér.ro
Mi lesz veled, kolozsvári körgyűrű? – hírek pénteken
2026. február 27., péntek

Mi lesz veled, kolozsvári körgyűrű? – hírek pénteken

Precedens nélküli helyzetben találták magukat a romániai sertéshús-termelők. Hiába fellebbezett kétszer, csak elítélték Metodie ortodox apátot ittas vezetés és biológiai mintavétel megtagadása miatt.

Mi lesz veled, kolozsvári körgyűrű? – hírek pénteken
2026. február 27., péntek

Mi lesz veled, kolozsvári körgyűrű? – hírek pénteken

Precedens nélküli helyzetben találták magukat a romániai sertéshús-termelők. Hiába fellebbezett kétszer, csak elítélték Metodie ortodox apátot ittas vezetés és biológiai mintavétel megtagadása miatt.

Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS