// 2024. október 4., péntek // Ferenc
Kolozsvár

A kolozsvári zsidóság története a mi történetünk is

A két világháború közötti kolozsvári zsidóság túlélési stratégiái példaértékűek lehetnek a magyarság számára. Gidó Attila legújabb kötete erről is szól.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában jelent meg Gidó Attila holokausztkutató Két évtized – A kolozsvári zsidóság a két világháború között című kötete, amelyet a szerző jelenlétében Tibori Szabó Zoltán újságíró, szerkesztő mutatott be. A könyv 22 éves időszakot vizsgál,  átfogó képet festve a kolozsvári zsidóság életéről, az asszimilációval és a jogfosztottsággal szembeni túlélési mechanizmusairól, mely

tanulságként szolgálhat a napjainkban szintén nehéz helyzetben lévő erdélyi magyarság számára.

Gidó Attila a legnagyobb szakértője az erdélyi, illetve a kolozsvári zsidóság történetének, és amikor a zsidóságról ír, a mi történetünket írja meg – indított Tibori Szabó Zoltán. A kötet keresztmetszetet nyújt a kolozsvári, erdélyi zsidó társadalomról, melynek sorsa egyrészt a Kolozsvár–Budapest, másrészt Kolozsvár–Bukarest tengelyen követhető nyomon.  Mindkét főváros ugyanis meghatározó szereppel bírt nemcsak az erdélyi magyarság, hanem a zsidóság számára is.

Ahogy már megszokhattuk Gidó Attilától, ebben a kötetben is rendkívüli körültekintéssel és szakértelemmel nyúlt a témához, kutatásait a kolozsvári levéltár mellett magyarországi, izraeli, németországi levéltárak forrásaira alapozta.

Tibori Szabó Zoltán és Gidó Attila

Gidó Attila és Tibori Szabó Zoltán | Fotók: Mészáros Tímea 

Tibori Szabó Zoltán ismertetőjéből kiderült, a könyv sorba veszi a kolozsvári zsidóságot érintő legfontosabb kérdéseket, foglalkozik a demográfiai, településszerkezeti, foglalkoztatási, felekezeti tényezőkkel, és külön fejezetben tárgyalja a jogkorlátozásokat. Ahhoz, hogy mindez értelmezhető legyen, visszatekint a zsidóság 1914 előtti történetére is, illetve arra, hogy mikor és hogyan telepedik meg a zsidóság Kolozsváron, és milyen történelmi feltételek között kezdi el az asszimilációt.

Általános képet kaphatunk Kolozsvár két világháború közötti gazdaságáról, az ipari ágazatok, a szolgáltatások, a közigazgatási intézmények működéséről, a szabadfoglalkozásúak térhódításáról a kolozsvári társadalomban.

A zsidóellenesség az első világháború után szinte azonnal általánossá vált, a zsidóknak a tanácsköztársaságban való hangsúlyos részvétele miatt az antiszemita diskurzus megerősödött mind állami, mind társadalmi szinten. 1922-től a tettlegességek száma egyre nőtt Romániában,

a zsidóverések Kolozsváron is elterjedtek.

1927-ben a nagyváradi kongresszusra tartó antiszemita bukaresti és iași-i egyetemisták úgy robognak át Erdélyen, hogy közben szétverik a zsidó templomokat, üzleteket, intézményeket. Ez csak a felszíni megnyilvánulása a valóságban sokkal mélyebb antiszemita politikának, amelyet a román állam folytatott – fogalmazott Tibori. Az utazó progromként elhíresült, rengeteg kárt okozó erőszakhullám nemzetközi visszhangot váltott ki, Romániát pedig kártérítés kifizetésére kötelezték.

Az első világháborút lezáró békerendszer nyomán létrejött nemzetközi kisebbségvédő dokumentumok nyomására Románia 1923-as alkotmánya rendezte a zsidók  állampolgárságát, ennek revíziója viszont Damoklész-kardként lebegett a zsidóság feje fölött. 1938-ban éppen a Goga-Cuza kormány hirdette ki a zsidók állampolgárságát megvonó törvényrendeletet.

A román politikum célja a zsidóság mihamarabbi betagolása volt – pontosabban az, hogy ne a magyarokhoz asszimilálódjanak –, ezért ellehetetlenítették az oktatást. Sőt irredentának kiáltották ki az anyanyelvéhez ragaszkodó zsidóságot, mely kénytelen volt sorait összezárni, befele fordulni, összefogni és megkeresni azokat a stratégiákat, melyekkel sikerülhet túlélni az üldöztetést.

Gidó Attila dedikál

Gidó Attila dedikál

Tibori elmondta: számára a legizgalmasabb a zsidók identitáspolitikájának vizsgálata. Általánosan elterjedt az a vád a zsidósággal szemben, hogy önként vált le a magyarság testéről, és választotta a beolvadást, pedig mindvégig hűségesek maradtak a magyar nyelvhez és identitáshoz. A kötet korrekt módon mutatja be, kik állítják be ezt a perspektívát, és lebontja az efféle téves hiedelmeket – magyarázta az újságíró.

A méltató végezetül elmondta: a romániai magyarság számára példaértékű lehet a zsidóság identitásstratégiája. A statisztikák 300 ezer vegyes házasságot tartanak számon – hogy ez miként befolyásolja a magyarság jövőjét, könnyebben megérthető a zsidók példájából. Ezen túlmenően pedig a könyv választ ad arra is, hogy

mi történhet egy megvetett és bűnbakká tett kisebbséggel, ha nem úgy viselkedik, ahogy a többség elvárná.

Gidó Attila a könyvbemutatón köszönetet mondott mindenkinek, aki szerepet vállalt abban, hogy ez a könyv elkészüljön. Mint mondta: több dilemmával küszködött, amikor a kéziraton – mely a doktori disszertációjának bővített változata – dolgozott. Nehéz volt megtalálni az egyensúlyt a száraz adatok, a szakszerűség és az olvasóbarátabb leírások között.

Számára ez a kötet arról szól, hogyan alakul át Kolozsvár zsidó közössége (mely vallásában és identitásában is rendkívül rétegezett) magyar kultúrájú közösségből egy önmagát megszervező, identitását kereső, világi struktúrákat kialakítani próbáló közösséggé, amelyet időközben a történelem ide-oda sodor.

A könyvbemutató végén a szerző válaszolt a közönség kérdéseire, és dedikálta a hamar elkapkodott köteteket.  

Különvélemény

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Pityókaföld az erdő mélyén – tizedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”

Nagyítás

Így fészbukozunk mi – pillanatkép az állapotunkról

Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.

Itt az új erdélyi macskafajta: cuki és titokzatos

Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.

// ez is érdekelheti
Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én
Főtér

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

Koronavírusgóc alakult ki az egyik székelyföldi kórházban
Krónika

Koronavírusgóc alakult ki az egyik székelyföldi kórházban

A csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház (SJU) kedden bejelentette, hogy a kardiológiai osztályán Covid-19-járványgóc alakult ki.

Klaus Iohannis tiszta vizet öntött egy mocskos pohárba, közben megint benézett egy orosz drón – hírek
Főtér

Klaus Iohannis tiszta vizet öntött egy mocskos pohárba, közben megint benézett egy orosz drón – hírek

Hétvégére pedig kapunk egy ciklont a nyakunkba viharokkal, felhőszakadásokkal.

Így lett egy ütközésből több – megkaptuk a szejkei baleset rendőrségi részleteit
Székelyhon

Így lett egy ütközésből több – megkaptuk a szejkei baleset rendőrségi részleteit

Három személyautó és egy parkoló teherautó volt érintett a szerda délutáni szejkefürdői balesetben. Megkaptuk a rendőrségi jelentést.

Sokaknak hoz októberben nagyobb nyugdíjat a postás
Krónika

Sokaknak hoz októberben nagyobb nyugdíjat a postás

Október 1-jén, az idősek világnapján lép érvénybe a nyugdíjak adómentességi küszöbét 3000 lejre emelő törvény – emlékeztetett egy keddi Facebook-bejegyzésében Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Az ügy kivizsgálását kérte és felmondott az újszülöttosztály vezetője
Székelyhon

Az ügy kivizsgálását kérte és felmondott az újszülöttosztály vezetője

Hivatalosan még nem nyújtott be panaszt a Facebook közösségi oldalon nyílt levelet megfogalmazó hölgy, aki a csíkszeredai kórház újszülöttosztályának vezetőjét vádolta. Mégis van következménye a nyílt levélnek: a főorvos felmondott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Pityókaföld az erdő mélyén – tizedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”

Nagyítás

Így fészbukozunk mi – pillanatkép az állapotunkról

Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.

Itt az új erdélyi macskafajta: cuki és titokzatos

Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.