// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A jó hír: elkészült a román vonat, amely képes óránként 120 kilométeres sebességgel száguldani. A rossz: csak 30-cal döcöghet

// HIRDETÉS

Mivel a romániai vasút állapota nagyjából csak ennyit enged meg.

Miközben az utóbbi hónapokban a román vasúttal kapcsolatos híradások nagyjából csupán abban merültek ki, hogy éppen az ország melyik pontján hány évtizedekkel ezelőtt gyártott, rozoga mozdony gyulladt ki a nyílt pályán, most egy pozitív fejleményről is beszámolhatunk.

Elkészült ugyanis az első, román fejlesztésű szerelvény, amely képes óránként 120 kilométeres sebességgel száguldani.

A jármű, amely egy mozdonyból és három kocsiból áll, a Iași megyei Pașcani-on működő Electroputere gyárban készült, a fejlesztése négy évvel ezelőtt kezdődött.

Hossza 60 méter, és 164 utas befogadására képes.

Ilyen paraméterekkel rövid és középtávú utakra ajánlják.

A gyártók a külcsínre is adtak:

a kocsikat román népi motívumok díszítik, belül ugyanakkor minden a legkorszerűbb kialakítású.

Ahhoz, hogy az illetékes szakhatóságok jóváhagyják, 30 000 kilométert kellett tesztüzemben megtennie az ország sínpárain.

Az illetékesek szerint 360 000 kilométert képes megtenni anélkül, hogy javítani kellene, a mozdonyvezető így öltönyben és nyakkendőben vezetheti, nem áll fenn a veszélye, hogy a nyílt pályán kelljen bemásznia a mozdony alá valamilyen meghibásodás kijavítására.

Az is a javára szól, hogy

háromszor kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mint a régi dízelmozdonyok.

Ráadásul minimális beavatkozással elektromos üzeműre is átalakítható, így akár óránként 200 kilométeres sebességgel is száguldhat.

És a kutya itt van eltemetve.

Az ugyanis nem elég, ha egy szerelvény képes óránként 120 vagy 200 kilométeres sebességgel haladni, ha nincs hol.

Romániában ugyanis csupán két, nem túl hosszú szakaszon, Bukarest és Konstanca, illetve Bukarest és Predeál között alkalmas a pálya arra, hogy ekkora sebességgel száguldjanak a szerelvények.

Egyébként annyira lerongyolódott a vasúti infrastruktúra, hogy a szerelvények legfeljebb átlagosan 30 kilométeres óránkénti sebességgel döcöghetnek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS