// 2026. február 8., vasárnap // Aranka

A foci a társadalom tükre: megmutatja, kik voltunk, kikké váltunk, merre tartunk

// HIRDETÉS

A futball, az irodalom és a politika határvidékén született esszékötetét mutatta be Kolozsváron Borsi-Kálmán Béla történész-diplomata.

Azt már nagyon kevesen vitatják, hogy a zene mellett a sport és azon belül főleg a futball ágyazódott be a legmélyebben a társadalomba, közösségteremtő és -formáló ereje megkérdőjelezhetetlen, s lehet szeretni vagy utálni, valamilyen módon napi szinten „átgurul” az életünkön. És persze tükröt tart nekünk, hogy pontosabban megismerjük a társadalmat, a benne élők lelkületét. Mindezek fontosságát „préselte” két borító közé Borsi-Kálmán Béla is, akinek legújabb, Pszeudó-fociesszék. Széljegyzetek a futball, a politika és az irodalom határvidékéről című könyvét kedden mutatták be Kolozsváron. 

 

 

       Bíró Béla újságíró, Borsi-Kálmán Béla, a könyv szerzője és Lakatos Artur egyetemi tanár 

 

A labdarúgó múlttal rendelkező, erdélyi származású történész-műfordító-diplomata nem először ír a rendkívül fontos intézményeknek számító futballstadionok világáról, ahol egy mérkőzés erejéig eltűnnek az osztálybeli, rétegbeli, habitusbeli különbségek, azokról az időkről, amikor a foci több volt egyszerű sportnál. 

 

A Kolozsvár Társaság előadótermében megszervezett könyvbemutatón Borsi-Kálmán Béla kiemelte, meglehetősen hamar tudatosult benne – „öt-hat-hét évesen, amikor nagyjából minden eldől, amikor könnyű még megfertőződni” –, hogy a labdarúgást egyfajta misztika lengte körül: focizni tudni az ötvenes/hatvanas évek Magyarországán rangot jelentetett, akárcsak Argentinában vagy Brazíliában, ahol szinte vallásként tartják számon ezt a sportágat. 

 

 

„Emlékszem, hogy az ötvenes évek elején az Aranycsapat játékosai gyerekként mitikus alakoknak tűntek a szememben. Kinn, a csengerbagosi grundon mi is olyanok akartunk lenni, mint ők. Az akkori Kossuth utca közelében volt egy kiszáradt patakmeder, ott együtt fociztak román, zsidó, magyar és sváb gyerekek, és ott a pályán soha nem volt lényeges, hogy ki honnan érkezett, milyen kisebbséghez tartozik, csak egy dolog számított: ki hogyan bánik a labdával” – idézi fel gyerekkori emlékeinek fontos „rangadóit” a 70 éves szerző. 

 

Új könyvének előszavában megjegyzi: „(…) a futball, a Focista (előbb Puskás s később Albert) a Remény megtestesülése lett: kitörési, önmegvalósítási lehetőség, a hőn áhított nyugati életszínvonalat is beleértve. (…) az aranylábú fiúk és nem kevésbé tehetséges hatvanas évekbeli utódaik bárki ellen győzhettek, minden történelmi megaláztatásunkért, nemzet- és társadalomépítési kudarcunkért elégtételt vehetettek: a többszörösen frusztrált magyar honpolgárok s különösen a leszakadt nemzetrészek még náluk is sikerhiányosabb tagjai azonosíthatták magukat velük, e földöntúli, a törvényeken felülálló, szinte mitikus lényekkel.” 

 

Mára teljesen megváltozott az a valamikor nemes vetélkedőnek indult felnőttjáték, amit labdarúgásnak hívunk: Borsi-Kálmán Béla szerint a globalizált világ teljesen átírta, tönkretette a korábbi értékrendszereket, a futball ma pénzért összevásárolt gladiátorok harcáról szól, „a nemzeti tudatot már nagyítóval kell keresni”. 

 

 

                         A szerző dedikál a kolozsvári könyvbemutató után 

 

Borsi-Kálmán Béla egyik esszéjében a focijelenség emberi dimenzióit úgy mutatja meg, hogy párhuzamba állít két arrogáns, hiperaktív, lehengerlő stílusú szereplőt: egyet a politika (Nicolas Sarkozy volt francia elnök) és egyet a futball világából (José Mourinho portugál futballedző). Borsi-Kálmán szerint azon a közhelyen túl, hogy a politika és a futball kézen fogva jár, a futball „mintegy leképezi, többé-kevésbé híven tükrözi egy társadalom állapotát, rejtett törvényszerűségeit, erőviszonyait”, számára ezért lehet párhuzamba állítani két olyan korszakos figurát, akik a maguk területén meghatároztak egy korszakot és hasonló pályaívet jártak be. 

 

A sportág mindent átható hatására reflektálva a szerző az irodalom és a futball kettősségének is szán egy fontos fejezetet. Az esszékötet utolsó darabját Esterházy Péternek szentelte, akivel éveket töltött együtt a futballpályán, „épp abban az időszakban – 1976-1983 –, amikor a Mester, a posztmodern regényirodalom hazai megteremtője bekerült a magyar irodalmi kánonba”. Borsi-Kálmán Béla könyvében felidézi, Esterházyt focistaként már 1966 tavaszán szemrevételezte egy iskolai salakpályán, ahol „játszott az ellenfél csapatában egy észvesztően technikás, ráadásul szerfelett loboncos »tollú« srác, aki hamisítatlan kültelki stílusban rendületlenül osztogatta a »kötényeket« meg az »ernyőket« – s hozzá a »poénokat«: (Deszkázd be, kishaver; Vigyázz, leviszi a séródat!) és ha kellett – a »tüskéket« is”. A focirajongó Esterházy maga is írt focitémájú könyvet (Utazás a tizenhatos mélyére – 2006, Semmi művészet – 2008). 

 

A könyvbemutatón felszólaló Bíró Béla újságíró, nyugalmazott egyetemi professzor a Nemzetépítés és nemzettudat a futball tükrében című esszé fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott, az írás magyar, francia és román példákkal élve tér ki a különböző nemzetépítési modellek hatására a labdarúgás világából merített adatokkal, történelmi kontextusba ágyazva. Már a nemzeti tizenegyek összetételére ránézve is „látható, milyen eredményekkel járt az asszimiláció ebben a három országban: a franciák lassan már nem ismernek rá a szeretett Franciaországukra, Magyarországon szinte már alig léteznek etnikai kisebbségek. A románok is próbálkoztak, de szerencsére itt több olyan etnikum is él, amely megélheti identitását” – mutatott rá Bíró Béla.

 

Szerinte Borsi-Kálmán Béla írása elvezet ahhoz a versenyalapú együttélési „technikához”, amely megmentheti Európát a teljes eltűnéstől. „Az eltérő nyelvi és kulturális értékek kölcsönös elfogadására és tiszteletének képességére alapuló társadalmi szerződés megkötésére van szükség. Az értékek kölcsönös elfogadása segít a felfelé emelkedésben, erre számos példa is van Európában. Amennyiben ez megtörténik, lesz esélye Európának, és nekünk, romániai magyaroknak is megvan az esélyünk rá, hogy megmaradjunk” – mondta Bíró Béla.  

 

A kedden bemutatott kiadvány számos érdekes adatot is tartalmaz a sportág rajongói számára (és nem csak). A futballtörténeti családnév-etimológiával foglalkozó fejezet például azt mutatja meg, hogy az etnikailag román eredetű játékosok csupán az 1950-es évek közepén kerültek fölénybe a román nemzeti válogatottban. Addig a játékosok elsöprő többsége erdélyi és bánsági klubok játékosa volt, identitásuk pedig többnyire magyar, még ha többségük német (sváb) származású is. Érdekességképpen, 1922 júniusában, a Jugoszlávia–Románia összecsapáson (2-1) a román válogatott a következő felállásban lépett pályára: Adalbert Ritter, Alois Szilágyi, Hirsch Elemér, Jakobi Dezső, Nicolae Hönigsberg, Zimmermann Ferenc, Aurel  Guga, Carol Frech, Paul Schiller, Rónay Ferenc, Avar János.   

A szerző fotói. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Most azonnal, mindent! Meg lehet-e akadályozni, hogy az online világ nulla látenciája szétverje a „valós” életet?

Fall Sándor

A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.

Nagy a munkanélküliség a fiatalok körében – mi lehet a tágabb oka ennek?

Sánta Miriám

Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Szántai János

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

Sólyom István

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát
Főtér

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

Háromszéki autópálya: megbékéltek a székelyek, odébb ingatlanfejlesztők akadékoskodnak
Krónika

Háromszéki autópálya: megbékéltek a székelyek, odébb ingatlanfejlesztők akadékoskodnak

Jövő év végére készülhet el a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó autópálya eredetileg idénre várt megvalósíthatósági tanulmánya.

Kelemen adócsökkentést kért Bolojantól, a kormányfő haladékot kért, hogy megvizsgálják a kérdést
Főtér

Kelemen adócsökkentést kért Bolojantól, a kormányfő haladékot kért, hogy megvizsgálják a kérdést

További szerdai híreink: Nicușor Dan államfő reagált az amerikai jelentésre, amely szerint Romániában nem az oroszok, hanem az EU avatkozott be a választásokba. Egy kanadai cég pedig jelentős mennyiségű ritka fémeket talált az Erdélyi Szigethegységben.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa
Székelyhon

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

45 éves korában meghalt Kontra György, az MTVA munkatársa, az M1 híradó bemondója.

Porlad a beton, hámlik a burkolat az újépítésű hídon, de az önkormányzat szerint ez „természetes”
Krónika

Porlad a beton, hámlik a burkolat az újépítésű hídon, de az önkormányzat szerint ez „természetes”

Két hónap sem telt el az újépítésű aradi híd használatba adása óta, de a járókelők és gépjárművezetők máris problémákat jeleztek a közel 166 millió leje létesítményen: a korlátok tövében porlad a beton, a kerékpársávon pedig hámlik a burkolatfestés.

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe
Székelyhon

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe

Elégedetlenséget szült Parajdon az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Sóvárad és Gyergyóalfalu közötti szakaszának megépítéséhez szükséges területkisajátítások. Az is kiderült, hogy Parajd határában nem lehet majd felhajtani a sztrádára.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Most azonnal, mindent! Meg lehet-e akadályozni, hogy az online világ nulla látenciája szétverje a „valós” életet?

Fall Sándor

A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.

Nagy a munkanélküliség a fiatalok körében – mi lehet a tágabb oka ennek?

Sánta Miriám

Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Szántai János

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

Sólyom István

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

// HIRDETÉS