// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A Dalai Láma képviselője: „ti tudjátok, milyen, amikor a határokat átrajzolják a fejetek felett”

// HIRDETÉS

Ahogyan a romániai magyarok, úgy a tibetiek is másodrendű állampolgároknak érzik magukat az országukban – mondta Tashi Puntsok.

„A ti népetekben is él még az az emlék, amikor a határokat átrajzolták a fejetek fölött, és ti is átélitek azt, amikor az ember kultúráját, hagyományait, a teljes életét és identitását a nemzeti hovatartozás égisze alá préselik, amikor nem használhatjátok szabadon szimbólumaitokat” – így vont párhuzamot a tibeti nép és az erdélyi magyarság helyzete kapcsán Tashi Phuntsok Kolozsváron.

A  XIV. Dalai Láma hivatalos európai uniós képviselője, a brüsszeli Tibet-iroda vezetője Sógor Csaba, RMDSZ-es európai parlamenti képviselő meghívására első alkalommal érkezett munkalátogatásra Erdélybe, melynek részeként április 7-én, péntek délelőtt a Mikó Imre Szakkollégium által szervezett szakmai napokon a tibeti emberi jogi helyzetről tartott előadást – tudósít az RMDSZ hírlevele. Tashi Phuntsok és Sógor Csaba megnyitotta a helyszínen a Dalai Láma életét és munkásságát bemutató kiállítást is.

„Egyetlen alkotmánynak sincs értelme olyan alapvető emberi jogok nélkül, mint a gyülekezési jog szabad gyakorlása vagy a magántulajdonhoz való jog. Ma Tibetben egy embert ok nélkül helyezhetnek vád alá. Ahogyan a romániai magyarok, úgy a tibetiek is másodrendű állampolgároknak érzik magukat az országukban, viszont tudjuk, hogy erősek és megkerülhetetlenek vagyunk” – fogalmazott Tashi Phuntsok, aki Kőrösi Csoma Sándort példáját is felidézte.

A Dalai Láma képviselője azt mondta, a méltóságunkat csakis az emberi jogok betartásával őrizhetjük meg, igaz ez a tibetiekre és a romániai magyarokra is – áll a hírlevélben.

Sógor Csaba arról beszélt, nagyon fontos az erdélyi magyar kisebbség számára a tibeti közösséggel való szimpátia, a tibetiek – akikre az egész világ figyel – példaértékűen, békésen, a párbeszéd útján küzdenek az emberi jogokért, kultúrájuk, értékeik megőrzéséért.

Tashi Phuntsok a kolozsvári előadását követően Székelyföldre utazott, szombaton részt vesz a Kőrösi Csoma Napok rendezvényein, Csomakőrösön, valamint Kovásznán is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS