A bürokratikus követelmények miatt bajban a magyar tankönyvkiadók

Megijedhetnek a magyar kiadók az oktatási minisztérium által szombaton kiírt tankönyvlicit rájuk nézve hátrányos feltételeitől, és úgy dönthetnek, nem vesznek részt a kiíráson – hívták fel a figyelmet a magyar illetékesek.

Király András oktatási államtitkár a Krónika érdeklődésére elmondta, szerdán is tárgyaltak Remus Pricopie szakminiszterrel, és megpróbálták meggyőzni, hogy szükségtelen és kivitelezhetetlen a magyar ábécéskönyvek lefordítása. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a kiírás technikai leírásában az szerepel, hogy a kisebbségek nyelvén megírt könyveket le kell fordítani románra ahhoz, hogy az értékelő bizottság minden tagja megérthesse, mit tartalmaz.

Mindig tartogat meglepetéseket a tankönyvlicit, ám ezúttal félő, hogy olyan feltételeket szabtak, melyeket még a nagy román kiadók sem lesznek képesek teljesíteni, mondta el a lapnak Dáné Károly.

Az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója rámutatott, a román nyelvű tankönyvekre licitáló kiadóktól egyebek mellett azt kérik, hogy az elmúlt három év átlagos üzleti forgalma hatmillió euró körül legyen. A magyar kiadóktól arányosan kevesebbet követelnek, de ez is teljesíthetetlen – vélte a szakember.

Szikszai Attila, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által létrehozott Ábel Kiadó igazgatója kevés esély lát arra, hogy részt vesznek a liciten. A kolozsvári kiadója vezetője elsősorban azt kifogásolta, hogy a papírforma mellé kötelező módon csatolni kell az elektronikus változatot, és egy 128 oldalas könyv digitalizálása 5000–12000 eurós befektetést feltételez. A legnagyobb hazai magyar tankönyvkiadó képviselője szerint egy magyar kiadónak biztos csődöt jelent, ha befektet 2–3 elektronikus könyvbe, és nem nyer a liciten.