Erdély két nagy „arca” a TIFF plakátjain: Mátyás király és Vlad Ţepeş 3D-s szemüvegben nyomják.
Ötszáz év után a kolozsvári TIFF-en „találkozik” igazságos Mátyás és az erdélyi Drakula-mítosz „ihletője”, Vlad Ţepeş. 3D-ben modellezve és 3D-s szemüveggel „felszerelkezve” ők ketten ugyanis a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál „arcai”, a plakát alkotója, Paul Bucovesan pedig a meghirdetett verseny nyertese.
Bár a TIFF-et immár tizenharmadik alkalommal szervezik meg, az idén fordult elő először, hogy az arculat megtervezésére pályázatot hirdettek. Erre bárki jelentkezhetett, korlátlan számú projekttel. A nyerési esélyeket növelte, ha a grafikai terv valamilyen módon utalt Erdélyre, anélkül azonban, hogy a népiesség vagy a horror „elcsépelt elemeihez” nyúltak volna a pályázók. Nos, úgy tűnik, hogy a nyertes, Paul Bucovesan (aki amúgy a kolozsvári művészeti egyetem hallgatója) sikeresen elkerülte ezt a csapdát, és a több mint száz beérkezett munka közül az övét ítélte a legjobbnak a zsűri. „2014-ben a két történelmi személyiséget, Mátyás királyt és Vlad Ţepeşt a film iránti feltételezett szeretetük hozza újra össze. Mátyás mindig is Kolozsvár szimbóluma volt, Vlad Ţepeş pedig az, akivel a leginkább azonosítják Erdélyt, annak ellenére, hogy Havasalföldön uralkodott. A 3D-s modellezés a hagyományosat ötvözi a modernnel, a szemüvegek pedig komikus ellentétbe helyezik a hagyományos és a popkultúrát” – nyilatkozta munkájáról Paul Bucovesan. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivált az idén május 30. és június 8. között rendezik meg.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Összesen 13 ezer lej értékben tulajdonított el vagyontárgyakat három Hargita megyei fiatal egy kézdivásárhelyi vállalat telephelyéről, közülük kettőt már őrizetbe vettek – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.