Hogyan kezeljünk vírusjárványt Romániában?
Figyelem! Ez a szöveg egy pamflet. A történet szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a valósággal csupán a halálos véletlen műve.
Helyszín: a Cotroceni-palota dolgozószobája. Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök az ablaknál áll. Mereng. Néz. Kifele. Kopognak. Az elnök nem mozdul. Még egyszer. Az elnök, mint előbb. Nyílik az ajtó, belép Valeriu Gheorghiță, az országos oltáskampány vezetője.
– Jó napot kívánok, elnök úr!
…
– Jó napot kívánok, elnök úr!
– Hm? Ia, ionopot chivanoc…
– Bocsánat, hogy zavarom…
…
– Valamit tenni kéne, elnök úr. Egy…
– Tudom, tudom. Egy új miniszterelnök-jelölt… Nehéz ügy ez, Vali.
Az elnök megfordul, íróasztalához lép, felkap egy kalapot.
– Látja? Megkértem a legtitkosabb titkos tanácsosaimat, írjanak fel egy-egy nevet cédulákra, dobják be a kalapba, én meg kihúzok egyet.
Gheorghiță felé fordítja a kalap belsejét. Üres. Gheorghiță elhűlten bámulja.
– Egy alkalmas embert sem találtak?
Az elnök a falhoz vágja a kalapot.
– Dehogynem!
Cédulákat markol fel az asztalról.
– Látja? Denevérember! Pókember! Xavier professzor! Hulk! Macskanő! Amerika kapitány!
– Amerika? Talán…
– És legyek én az új Böszeszku? Hát nem!
Az elnök elhajítja a cédulákat. Hullanak, mint a konfetti.
– Ööö… elnézést kérek, elnök úr, de nem ezért keresem. Fontos…
– De Vali, hát mi lenne fontosabb egy új miniszterelnök-jelöltnél ezekben a nehéz időkben?
– Izé, egy új miniszterelnök, rendes kormánnyal?
– Na igen, az is. És tudja mi a legszörnyűbb?
Gheorghiță egyik lábáról a másikra áll.
– Nem tudja, persze. Honnan is tudhatná. Azért könnyű dolga van magának, Vali. Egyetlen vírussal kell harcolnia. Míg nekem…
Gheorghiță megmerevedik, féllábon.
– Az a legszörnyűbb, hogy az ajánlott jelöltek közül egy se liberális!!!
– Elnök úr! Egy falunyi embert visz el naponta a kovid! Valamit tenni kell.
– Ja, persze.
Az elnök ismét az ablakhoz lép. Néz. Kifele.
– Tenni… tenni a legkönnyebb… hát tegyenek valamit.
– Mi tennénk, de önnek kell rábólintania, elnök úr.
– Ja, igaz. Hát… hát biztassák az embereket, oltsák be magukat.
– Már megtörtént, elnök úr.
– Biztassák még jobban.
– Már megtörtént, elnök úr.
– Akkor zárassák be a boltokat este.
– Már megtörtént, elnök úr.
– Fenyegessék az oltatlanokat.
– Már megtörtént, elnök úr.
– Fenyegessék az oltottakat is.
– Az is megtörtént, elnök úr.
– Tényleg?
– Hát, ugye, éjszakai kijárási tilalmat rendelt el épp a minap. És ugye, csak az oltottak járkálhatnak sötétedés után. Mi ez, ha nem fenyegetés?
– Ez szabadság, Vali! Szabadság!!!
– De elnök úr, mi a szabadság abban, hogy az oltottak vámpírként, zombiként, élőhalottként bolyonghatnak az egyre hidegebb éjszakában és nem mehetnek be sehova, mert minden zárva van?
– Hát ott vannak a benzinkutak, Vali! Meg a… meg a kegyhelyek! Meg a természet!
– Ez igaz, elnök úr! Ott vannak. De…
– Jó, hát ha ennyire akarja, vezessék be az otthoni maszkviselést.
– Tessék?
– Igen. A maszk megvéd a kórokozóktól. Az emberek háza tele van kórokozókkal. Rendeljék el az általános otthoni maszkviselést.
– És aki egyedül él?
– Senki nem él egyedül. Mind millió meg millió bacilussal, vírussal élünk együtt.
– De enni, inni azért…
– Vali, maga tudja a legjobban, hogy az ivás egészségtelen. Az evés szintén. Az emberélet pedig szent. Meg kell akadályozzuk ezt a járványt. Nem viselhetjük a szívünkön ennyi ártatlan román halálát. Jó, jó, ne nézzen rám ilyen szemrehányóan, a többi együtt élő nemzetiségre is gondolok. Szóval, viseljen csak szépen mindenki maszkot, ne egyen, ne igyon, és akkor senki nem hal meg. Érti?
Gheorghiță leteszi a levegőben maradt lábát a szőnyegre.
– A gyermekeket pedig ne engedjék iskolába.
– Ööö, ez is megtörtént.
– He? Ja, tényleg.
Megcsörren a telefon. Az elnök felveszi a kagylót.
– Halló... én vagyok... igen? Jó.
Leteszi.
– Ne haragudjon, Vali, de mennem kell. Kaptam egy díjat a posztmodern posztliberális posztdemokrácia hazai kibontakoztatásáért.
Elindul az ajtó felé. Gheorghiță egy maszkot kap elő a zsebéből és az elnök felé nyújtja.
– Elnök úr…
Az elnök férfiasan megszorítja Gheorghiță kezét, amelyben a maszkot tartja.
– Csak így tovább, Vali! Legyőzzük a pandémiát! Csak jó döntéseket kell hozni és határozottan kell cselekedni.
Kimegy. Az ajtóból visszafordul.
– Apropó, nincs ötlete egy jó liberális miniszterelnök-jelöltre? Aki nem mutáns, amerikai vagy valamilyen állat?
Gheorghiță meredten néz az elnökre.
– Gondoltam. A nehéz ügyekben mindig magamra maradok.
Elmegy. Gheorghiță áll. Nézi a kezében maradt maszkot.
Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal
Sánta Miriám
Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.
Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták
Sólyom István
Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.
Untold, avagy Kolozsvár feladása
Szántai János
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”
Sólyom István
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?
Borboly Csaba fenyegetőzik és azt ígéri, kitálal: „Minden fel van jegyezve”
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Sokánt! Az AUR-os győzhetetlen armada nekivágott a Dunának!
Továbbá: filmbe illő karambollal írta be magát Lugos városa a hazai roncsderbi-történelembe. És: vasútfelújításra szerződtek, vasúti kábeleket loptak, mázsaszámra.
Tragédia a román tengerparton: életét vesztette egy Hargita megyei férfi
Egy Hargita megyei férfi holttestét találták meg szerdán a tengerben Costinești közelében, miután a turista kedden eltűnt a román tengerparton.
Agyonnyomta a traktor az erdélyi polgármestert
Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.
Elhunyt Daniel Ernő, Nyikómalomfalva nyugalmazott plébánosa
Életének 67., papságának 42. évében szerdán elhunyt Daniel Ernő nyugalmazott plébános, szentszéki tanácsos.
Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal
Sánta Miriám
Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.
Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták
Sólyom István
Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.
Untold, avagy Kolozsvár feladása
Szántai János
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”
Sólyom István
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
