Az elmúlt napok magyarellenes cselekedeteinek egyik oka a román nyelvű sajtó radikalizálódása, nacionalizmusa.

A sajtó a nagy üzleti és politikai machinációk és manipulációk eszköze. Azzal, amit nyilvánosságra hoz, és azzal, amit elrejt a nyilvánosság elől, amit nem hagy kiderülni.

Mindkét ország rontott, Magyarországot pedig a problémás országok közé sorolták.

Persze most még csak tapogatózás zajlik, hiszen az új többséghez nem elegendőek a szövetség szavazatai.

Az újságírók számára kemény volt ez a negyedszázad, talán csak az egykori telefonos kisasszonyokkal bánt el mostohábban a sors.

Ma a kékszemű fiúk és lányok mindenütt jelen vannak a társadalomban, a legmodernebb felszerelésekkel.

Na, vége a (sajtó)szabadságnak! Vigyázat: HUMORVESZÉLY!

Még ha giccsesen és elcsépelten is hangzik is: tárgyalni kell, baráti kezet kell nyújtani a muzulmán többség felé, megpróbálni megérteni, elfogadni másságukat, mert csak így tudjuk megértetni, elfogadtatni a saját másságunkat.

Világos, hogy újra kell gondolni az egész európai közösségben a terrorizmus elleni küzdelmet, szakértők szerint vissza kell térni a régi módszerekhez, ügynököket kell beépíteni a terrorszervezetekbe.

A nagyobb biztonság álcája alatt olyan törvények születhetnek, amelyek alapján, a hírszerző szolgálatok hatáskörét bővítve, a levelezésünket, telefonbeszélgetéseinket megalapozott gyanú nélkül is megszerezhetik a „füles” emberek.

A vállalkozás jelleg a financiális oldalt helyezi előtérbe, a nemzeti gondolat a nevelést, a közvélemény formálását sürgetné. Melyik úton haladjunk, hogy ötvözzük a kettőt, hogy éljünk is, hassunk is, szolgálva alapvető célunkat: a magyarság meg- és fennmaradását?

Mit is írt a hogyishíjják 1918 december elseje után pár nappal?

Egyelőre csak a Facebookon van jelen, de nemsokára önálló felületen is indul az Átlátszó Erdély tényfeltáró, oknyomozó blog. Villáminterjú az egyik alapítóval, Sipos Zoltánnal.

A választási kampány hajrájában a kormány is gondban van a nyilvánvalóan a sajtó megregulázását célzó kezdeményezés kapcsán.

Nem igaz, hogy konfliktus lenne közte és az RMDSZ vezetősége között – mondja a Hargita megyei közgyűlés elnöke.

Rovana Plumb munkaügyi miniszter cáfolja a sajtóinformációkat.

Mifelénk a gazdaságpolitikai döntéshozók nem veszik figyelembe a gazdasági szereplők reakcióit, netán várakozásait.