Van itt pénz, ha van ügy. Legalábbis Pontáék szerint. Szépen megfinanszírozták a december elsejét.

Például december 16-át vagy 22-ét, ami legalább pozitív élményre emlékeztetne. Nem csak a magyarokat.

Éppen az 1918. december 1. nevű utakat, illetve a nagy egyesülés megünneplését kötelező jogszabályról volt szó. Gratulálunk.

Perverz kiszorítósdi zajlik. Erőteljes kísérletek a magyar közösség hangjának, törekvéseinek elfojtására, miután annak domesztikálása a sokadik kísérletre sem sikerült a román elvárásoknak megfelelően.

Nemigen érdekli a kisebbségpolitika a két legesélyesebbnek mondott államfőjelöltet, sem az RMDSZ-szel együtt kormányzó Victor Ponta, sem a szász Klaus Johannis nem szentel ennek az ügynek teret választási programjában.

A román állam még ma is vívja az első világháborút az erdélyi magyar közösség ellen.

Bekeményített az MPP: számon kérik az RMDSZ-t, autonómia-határozattervezeteket nyújtanak be, továbbá dokumentumokkal törnek borsot a Ponta-kormány orra alá.

Felháborodtak a román politikusok, maiért egyesek december elsején emlékeztetnék őket arra: elődeik annak idején önrendelkezést ígértek a Magyarországtól elszakított területekkel együtt román fennhatóság alá került nemzetrészeknek.

Nem feltétlenül. Ezt állítja Lucian Boia, a román történészek Jimi Hendrixe. A szakma replikázik.

Nem valószínű, a törvényi megkötések szigorával lehet büszke országot, népet teremteni. Annál inkább, hogy lépten-nyomon azt tapasztalja az egyszerű halandó: a vezetésére megválasztottak, felkentek semmibe vesznek hazát, nemzetet.

Az olyan utcanév-változtatás a demokrácia valóságos ellensége, amelyben az illető városban és utcában lakókat nem kérdezik meg, hogy akarják-e a névváltoztatást.

Ha már szellemi, anyagi nyomor van az országban, akkor legalább nemzetellenes bűnbakok legyenek, akiket lehessen büntetni meg elnyomni.

Mircea Duşa még saját nemzettársait is meghökkenti azon igyekezetében, hogy túlbuzgó hazafiasságát államhatalmi eszközökkel erőltesse az ország önkormányzataira és lakóira.

A képviselőházon múlik már csak, hogy kötelező lesz-e valamennyi romániai városban egy utcát a nagy egyesülésről elnevezni, miután a szenátus megszavazta Mircea Duşa Hargita megyei szociáldemokrata párti képviselő, védelmi miniszter törvénytervezetét.

A román politikum a mai napig attól tart, hogy Románia feldarabolható, egyes területei elcsatolhatók, vallja Kelemen Hunor, aki szerint ez a bizonytalanságérzet okozza az irántunk tanúsított bizalmatlanságot is.

Minden városban kötelezővé tenné Mircea Duşa Hargita megyei szociáldemokrata párti képviselő, védelmi miniszter az 1918. december 1. utcát. Lássuk, a honatyák többsége is így gondolja-e.

Eljátszottuk az első 25 évet, anélkül hogy legalább az új román állam 1918-as megalakulásának alapelvéül megfogalmazottakról érdemben tárgyaltunk volna a román állam képviselőivel.