Magyar jogkövetelések és román sablonreakciók

Jellegzetes kórképet ad a román politikusok – és általában a román közéleti szereplők – magyar ügyekkel kapcsolatos gondolkodásáról az, ahogyan székelyföldi román politikai vezetők a Magyar Polgári Párt (MPP) azon ötletére reagáltak, miszerint december elsején, a román nemzeti ünnepen szerveznek tüntetést Sepsiszentgyörgy főterén, hogy ezzel emlékeztessék a románokat: nem tartották be az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban az önrendelkezés biztosítására vonatkozó ígéreteket.

Mint ismeretes, az MPP tervezett akciója részben arra reakció, hogy bírósági döntés nyomán el kellett távolítani a székely zászlót Sepsiszentgyörgy főteréről, mivel az állítólag „félelmet kelt” a román közösség tagjaiban.

Az MPP által tervezett megmozdulás részben kampányakciónak tekinthető – így próbálják azt mutatni: annak ellenére is rendelkeznek még saját arculattal, hogy gyakorlatilag ellentételezés nélkül besoroltak az RMDSZ mögé -, ugyanakkor az ötlet, a román közvélemény figyelmének felhívása a be nem tartott ígéretekre, nem nevezhető rossznak.

Ehhez képest a Hargita megyében képviselői mandátumot nyert Mircea Duşa védelmi miniszter egyenesen arcátlanságnak minősítette az ötletet, a december elsejei ünnepet román „nemzeti jelképnek” nevezve, és azt állítva, hogy március 15-én a magyarok zavartalanul ünnepelhetnek.

Szerinte „a magyar és a román közösség képviselőinek egyaránt az európai irányvonalat, az ország gazdasági és szociális fejlődését kellene szem előtt tartaniuk, a munkahelyteremtésre, infrastruktúrafejlesztésre kellene összpontosítaniuk. Duşa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy képviselői véleményét ismertette, de mint mondta, a témát a kormányban is megbeszélik, és ismertetik az ezzel kapcsolatos hivatalos álláspontot. ”Provokációnak minősítették az MPP tervét a Kovászna megyei román politikusok is. Horia Grama, a PSD megyei elnöke szerint az MPP bejelentése azért is minősül „hatalmas arcátlanságnak”, mivel hagyományosan a Mihai Viteazul szobornál tartják a december elsejei ünnepségeket. A kormánypárti politikus szerint az MPP azon kijelentése, miszerint a román hatóságok nem tartották be a nemzeti kisebbségekre vonatkozó, 1918. december elsején tett ígéreteiket áltéma, úgy vélte, 2014-ben Románia alkotmánya a mérvadó, mely nemzetiségtől függetlenül mindenkire vonatkozik. Marius Obreja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) megyei elnöke szerint az MPP-nek kevés, de megrögzött ötlete van, mint a területi autonómia és a székely zászló. Úgy vélte, ezek elkerülhetetlenül reakciókat vonnak maguk után a román fél részéről. „Ezek az ötletek a románok és magyarok közötti széthúzáshoz vezetnek. Csak az autonómiára összpontosítanak, nem hallottam tőlük soha a közösségre, az együttműködésre, a multikulturalizmusra vonatkozó ötleteket” – értékelte az MPP politikáját a liberális politikus.

Mindezek előre látható sablonnyilatkozatok, amelyek minden olyan alkalommal előkerülnek, amikor a magyar jogkövetelések témája fölmerül. A demagóg nyilatkozatok azt próbálják sugallni, hogy az önrendelkezés valami elvont ügy, sőt luxus, aminél sokkal előrébb valók a gazdasági kérdések. Holott a kettő egyértelműen nem zárja ki egymást: az önrendelkezés biztosítása nyomán helyben maradó adók és illetékek, valamint az autonóm területen található önkormányzatok közös gazdaságfejlesztési stratégiái megteremthetik az alapot a munkahelyteremtéshez és az infrastruktúrafejlesztéshez is.

Külön érdemes kitérni Duşa nyilatkozatának azon részére, amelyben azt állítja: a magyar március 15-i ünneplését senki sem szokta megzavarni. Ehhez képest Kolozsvárott immár hagyománynak számít, hogy az Új Jobboldal nevű román fasiszta szervezet magyarellenes tüntetést szervez a magyar nemzeti ünnepen.

Ha a román hivatalos szervek szerint ez nem minősül provokációnak, akkor nem lehet provokációnak tekinteni a december elsejei magyar jogkövetelő megmozdulást sem – már csak azért sem, mert az nem arról szól, hogy a románok takarodjanak ki az országból, hanem arról, hogy tartsák be ígéreteiket.

A multikulturalizmus állandó emlegetése is visszatérő eleme az önrendelkezéssel, és általában a magyar jogkövetelésekkel kapcsolatos román retorikának. A MOGYE kapcsán is állandóan ezt hangoztatják. Csakhogy ezen értelmezés szerint a multikulturalizmus azt jelenti, hogy megtűrik ugyan a nem román elemet, de annak semmilyen érdemi beleszólást nem adnak az intézmények irányításába, az anyanyelvhasználatot pedig a magánszférába száműznék.

Ebben a helyzetben valóban indokolt a román fél folyamatos emlékeztetése arra, hogy az önrendelkezés nem magyar találmány, hanem még 1918-ban az Erdély elszakítását szorgalmazó románok ígérték meg a magyaroknak és a többi kisebbségnek.