Vért hozzon, pincér! Dupla vért, jéggel!

Drága barátaim, ezekben az időkben, amikor a szemünk előtt bomlanak fel a világban korábban állandónak gondolt viszonyok, egyensúlyok és rendszerek úgy, hogy nem csak a változások végét nem látjuk, de még azt sem, milyen és hány állomás és köztes állapot következik egy újabb viszonylagos nyugodt történelmi időszak elérkeztéig, én azt mondom: elsősorban magunkra kell figyelnünk.

Mi magunk ugyanúgy részei vagyunk a világnak, a folyamatoknak és ugyanúgy érintenek bennünket is ezek az átalakulások.

Szóval figyeljünk egy kicsit magunkra. Álljunk meg egy percre, nézzük csak magunkat, szemléljük csak, mivé lettünk, drága barátaim.

Olyan magától értetődő természetességgel zavarjuk el a kurva anyjába (kérem, ne háborogjatok a durva kifejezések miatt, drága barátaim, hisz így írtok ti is) felebarátunkat, ismerősünket vagy egy vadidegent a közösségi médiában, csak azért, mert más véleményen van, mint mi, ahogy azt tíz-tizenöt évvel ezelőtt elképzelni sem tudtuk. Másodpercek alatt fajul megsemmisítő atomtámadássá egy ártatlan nézeteltérés egy kommentfolyamban, hogy aztán a támadó az ujját le sem véve a kioldószerkezetről, vérszomjtól megrészegülve nézzen azonnal új célpont után és bombázzon ismét kíméletlenül mindent, ami mozog.

Vért hozzon, pincér, vért!

Trumpista, putyinista, propagandista, agymosott, libbant, rasszista, sorosista, kommunista, náci, fasiszta, fundamentalista. -ista. Mindannyian -isták vagyunk, vállaltan vagy anélkül.

Ne szisszenjetek fel, drága barátaim, ezek mi vagyunk, mi írunk a közösségi médiába, mi gázolunk fekete ellenségvérben tocsogva a hírfolyamokban, a kommentszekciókban, mi trollkodunk, mi támadunk, mi gyalázkodunk, csak azért, hogy rossz legyen valakinek. Felebarátunknak, ismerősünknek, vadidegennek. A kénköves pokol patás ördögének, az antikrisztusnak, a Másiknak. Legyen rossz a Másiknak, ezt akarjuk. Tiltsák ki, tiltsák be, moderálják ki, töröljék azonnal, semmisítsék meg. Igen, mert ti. De nem, mert ti. Bezzeg én. De te bezzeg! Bazzeg!

Csak nekünk van igazunk, más igazság nincs, más ember nincs. Nekem van igazam. Én vagyok. Én előbb lövök, aztán gondolkodom. Írok, nem gondolkodom. Nem gondolkodom, tehát vagyok. Vesszen a beste! Vesszenek a fasiszták! Vesszenek a ballipsik! Vesszen Trianon! Vesszen mindenki! Min-den-ki!

Vért hozzon, pincér, dupla vért!

A gyűlölet korában élünk, drága barátaim, ha még nem vettétek volna észre. Az is a gyűlölet korában él, aki úgy gondolja, hogy ő nem. Mára az lett a fő célunk, hogy valakit gyűlöljünk.

Magunk választottuk. Magunk döntöttünk úgy, hogy csak azt látjuk meg, azt halljuk meg és azt olvassuk el, ami találkozik a mi saját, merev, álszent és nyomorult elképzeléseinkkel. Ez a Jó. Ami ezen kívül van, az a Rossz. A Rosszat pedig gyűlölni kell. Na azt aztán tudjuk…

Magunkra húztunk egy-egy buborékot és légmentesen le is zártuk mindegyiket. Kirekesztettük az ellenvéleményeket, mert zavart már a puszta jelenlétük is. Zavart, hogy nem illeszkedtek a saját hiteinkhez. Felborítottuk a világunk egyensúlyát, mert nem vagyunk képesek elviselni a kognitív disszonanciát. Mert mi már csak a kognitív harmóniát szeretjük, amelyben mindent egyetlen vezérelvre lehet felfűzni. Egyetlen ideológiára felnyársalni. Mi felnyársalni szeretünk, igen. Ti is, drága magasértelmiségi barátaim, ballipsik és fasiszták is, hajjaj, csak ti szeretitek igazán ezt művelni. Ítélni eleveneket és holtakat a buborékból, egymást kinevetni, megvetni. És megsemmisíteni.

Vért hozzon, pincér, dupla vért, jéggel!

Hát ide jutottunk, drága barátaim. Gyűlöljük egymást, mert mást gondolunk. A dolgok állásáról, a világról, egymásról. Már nem is csak valamilyen céllal gyűlöljük egymást, hanem önmagáért. Megszerettük a gyűlölködést. Azért olvassuk, nézzük és hallgatjuk a médiát, hogy megerősítést kapjunk saját meggyőződéseinkhez és muníciót a Rossz Meggyőződések ellen. Egymás ellen.

Stratégiai célzattal lájkolunk vagy nem lájkolunk valamit. Hogy ezzel is megmutassuk, mi hol állunk. Mi értékközösséget alkotunk. Mi mindig a Jó oldalán állunk. A Rossz pedig ott van, a kommentszekciókban, várja, hogy eltapossuk, felrobbantsuk, legyilkoljuk, lenapalmozzuk.

Egyedül benne, igazak, jók. És ha nem értetek egyet, akkor dögöljetek hát meg, drága barátaim!

Vért hozzon hát, pincér, dupla vért, jéggel! Tűzzel és vassal!