Kelemen: az ország feldarabolásától tart a román politikum

Kelemen Hunor szerint a román politikai elit tagjai pártállástól függetlenül a mai napig attól tartanak, hogy Románia feldarabolható, egyes területei elcsatolhatók. Az RMDSZ elnöke az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság 2014-es tanulmányi napjai keretében a Babeş – Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tartott előadást a román politizálás hagyományairól, sémáiról.

„A mai napig nem hitték el, hogy ez az ország az övék, ezt megkapták. Úgy gondolnak az országukra, hogy az bármikor elveszíthető, szétdarabolható, elvihető" – ecsetelte a román politikai szemlélet jellemzőjét Kelemen. Hozzátette, ez a bizonytalanságérzet gerjeszt bizalmatlanságot a román politikusokban a kisebbségekkel és sajátosan a magyarsággal szemben.

Az ország egységének féltésével magyarázta a miniszterelnök-helyettes az erős központi kormányzáshoz való ragaszkodást is. „Mindig úgy érzik, ha kiengedik Bukarest kezéből a hatalmat, az ország szétesik" – mondta.

Kelemen Hunor szerint ugyanakkor az ország nemzetállami jellegéhez való viszonyulás az utóbbi 25 évben alig változott, és arra sincsen remény, hogy ez hamar megváltozzon.

„Tulajdonképpen a kisebbségek beolvasztásának az egyik módja, hogy folyamatosan emlegetik a nemzetállami jelleget, és mindent annak rendelnek alá, hogy ezt megerősítsék" – jelentette ki.

Hozzátette, érzékelhető változás a román mentalitásban, de ez sokkal lassúbb, mint amilyenre a magyarság vágyik. Úgy vélte, az Erdély Romániához való csatlakozását kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés századik évfordulója vezethet el oda, hogy a román társadalom alaposan átgondolja a nemzeti kérdést, és levonja belőle a következtetéseket.

Kelemen Hunor jó jelnek tartja, hogy egyre nagyobb odafigyelés övezi a román történészek egy szűk csoportjának munkáját, akik – elrugaszkodva a tabuktól – új megközelítésben láttatják Románia 20. századi történelmét.