Mindenkinek üzennek a polgáriak

Jövő héten mindenképpen tárgyalóasztalhoz ül a Magyar Polgári Párt (MPP) és az RMDSZ országos vezetősége, hogy elemezze a három hónappal ezelőtt megkötött együttműködési megállapodást – jelentette be kedden Marosvásárhelyen Biró Zsolt, a polgári párt elnöke. A politikus elmondta, itt az ideje, hogy az akkor megkötött keretegyezményt górcső alá vegyék.

„Vannak fenntartásaink az RMDSZ autonómiastatútumával kapcsolatban, hiányérzeteink a nemzeti együttműködés terén, ezeket tisztázni kell. Párbeszédre törekszünk, és úgy gondoljuk, hogy a keretegyezményt tartalommal kell megtölteni" – indokolta meg döntését a polgári párt vezetője. Elmondta továbbá, a jövő hétre időzített egyeztetésen átnyújtanak az RMDSZ-nek egy munkadokumentumot. „Ez kellene hogy legyen az önrendelkezés érdekében kifejtett politikai cselekvés alapja" – szögezte le Biró.

Amint arról beszámoltunk, a szövetség és a polgári párt közti megállapodás felülvizsgálatát kérte korábban az MPP legerősebbnek számító Kovászna megyei szervezete is. Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta, az MPP tagjai és a szimpatizánsok közül sokan úgy vélik, az RMDSZ bekebelezte az MPP-t.

„Pozitív jelentőségű Ponta válaszlevele”

Az MPP ugyanakkor úgy véli, annak ellenére, hogy elutasító, pozitív jelentőségű Victor Ponta válaszlevele a március 10-ei Székely Szabadság Napján megfogalmazott petícióra. Azok, akik tagadják a székelyek autonómiához való jogát, a gyulafehérvári nyilatkozatnak mondanak ellent – vélik.

„A miniszterelnök válaszolt a petícióra, és bár elutasító, üdvözlendő, mert áttörést jelent. Ez az első alkalom, amikor Románia kormánya választ küldött ebben a kérdésben, párbeszéd kezdődhet” – mondta Biró Zsolt keddi sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett, Victor Ponta miniszterelnök szerint Románia nem vállalt kötelezettséget arra, hogy Székelyföldnek autonómiát biztosítson.

„Az Európa Tanács 1993. évi 1201-es számú ajánlása ezt előírja, ennek betartását pedig vállalta Románia, amikor 1997-ben ET-tag lett. De van egy saját vállalása is erre vonatkozóan a román közösségnek: 1918. december elsején a gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet tettek arra, hogy az együtt élő népeknek joguk van az önrendelkezéshez, ráadásul a későbbi béketárgyalások során több hivatkozás történt erre a nyilatkozatra. Aki tehát tagadja az autonómiához való jogot, az 1918. december elsejét kérdőjelezi meg” – fogalmazott Biró Zsolt.

Az MPP határozni készül az autonómiáról

Azt is elmondta, hogy a következő napokban, hetekben az MPP székelyföldi szervezetei határozattervezeteket nyújtanak be azokhoz az önkormányzatokhoz, ahol az SZNT határozattervezete még nem került napirendre. Eddig tizenegy település fogadta el, hogy a Székelyföld nevű régióhoz akar tartozni, az első, Gyergyószentmiklós pedig már választ is kapott az Európa Tanácstól – az SZNT azt kérte, hogy mind a 153 székely önkormányzat fogadja el ezt az elvi határozatot.

„A nemzetközi közvélemény elé kell terjeszteni. Székelyföld autonómiából nem engedünk, és ha kell, egyre radikálisabban fogjuk ezt kérni. A Hargita és a Kovászna megyei prefektusok megvétózták, alaptalanul, mert a határozat nem jár sem költségvetési, sem jogi vonatkozással, ezért nincs is, amit megtámadjanak. Csupán annyit fejez ki, hogy a Székelyföldnek van elképzelése saját jövőjéről” – mondta az MPP elnöke.