Virágzó üzletág lett az ukrán menekültek elszállásolása segítőkész országunkban

Az állam eddig több mint 100 millió lejt fizetett ki az ukrajnai menekültek elszállásolására és étkeztetésére, csak éppen gőze sincs róla, hogy pontosan hány menekültre költött ennyi pénzt. A támogatást ugyanis nem közvetlenül a menekülteknek ítélik meg, hanem az őket befogadó magán, illetve jogi személyeknek.

A magánszemélyek egy befogadott menekült után napi 50 lej szállás-, és napi 20 lej étkezési támogatásra jogosultak. Ez például a 31 napos augusztusra összesen 2170 lejt jelent, ami körülbelül 430 eurónak felel meg.

És akkor itt a slusszpoén: ez a pénz nem adóköteles, egyáltalán nem is kell bevallani az adóhatóságnál.

Így ez már sokkal jobb üzletnek számít, mint a sima lakáskiadás, hiszen azután viszont adózni kell, és mondjuk Kolozsvárt és Bukarestet leszámítva a legtöbb helyen nem is lehet ilyen sok pénzért kiadni a kérót. A magánszemélyeknek mindössze egy kérvényt kell beadniuk a lokális közigazgatási szervekhez, amelyben szerepel a befogadott személyek neve, származási városa, illetve az, hogy mennyi időre kérik utánuk a támogatást. Emellett az igénylőnek még pár saját dokumentum fénymásolatát kell benyújtania, valamint egy saját felelősségre kitöltött nyilatkozatot arról, hogy az adatok, amiket leírt, valósak.

A folyamatot felülről irányító Katasztrófavédelmi Főfelügyelőségnek (IGSU) azonban gőe sincs róla, hány ukrán menekültnek segítettek azzal a szétosztott 100 milliócskával, az adatok ugyanis „nincsenek központosítva”. A helyi erők elvileg pontos nyilvántartást vezetnek mindenről, de még nem vonták össze ezeket a nyilvántartásokat.

Szóval megint elég nagy a fejetlenség, a pénz dől, de hogy pontosan hova, azt nem tudni. Mint ahogy azt sem, hogy mennyire szigorúak vagy pontosak az ellenőrzések a kérvényekkel kapcsolatban.

Nem lepődnénk meg, ha hamarosan kiderülnének a turpisságok…