// 2026. október 9., péntek // Dénes

Végre megtudtunk pár konkrét dolgot a szeptemberi iskolakezdésről

// HIRDETÉS

Kár, hogy nem az oktatási miniszter asszonytól. Aki csak annyit képes ismételgetni, hogy nem tudjuk, de valahogy lesz.

Ezt a rendkívül jelentős gondolatot viszont igen gyakran közölte a néppel az utóbbi időben. El is töprengtünk: a hazai közoktatásért felelős miniszter tényleg csak semmit tud mondani?

Persze, értjük mi, hogy a vészesen megugró fertőzésszámok közepette nehéz biztosat mondani. Viszont azért még senkit sem vontak kínpadra, ha értelmes, közérthető módon taglalja a lehetőségeket.

A mai napig ennyit sikerült megtudni: vagy kezdődik az iskola, ahogy mindig is szokott (sajnos ez a legvalószínűtlenebb forgatókönyv), vagy afféle korcs iskolakezdés lesz (a gyerekek egy része iskolába megy, másik része otthon marad, aztán cserélnek), vagy – ez a nagyon rossz változat – minden marad a „régiben” és online kezdődik a suli.

És akkor nézzük meg, mennyire világosan tud beszélni valaki (természetesen az adott, fokozottan bizonytalan körülmények között), ha rend van a fejében. Alexandru Rafila professzor, az Egészségügyi Világszervezet romániai képviselője pontszerűen elmagyarázza, milyen lehetőségeket lát az őszi iskolakezdésre.

A legfontosabb (ezt például ismételhette volna a miniszter asszony is mániákusan): rugalmas intézkedésekre van szükség, hiszen nincs két egyforma iskola. (Na, ettől máris leizzad egy bürokrata.) Magyarán: nem lehet és nem szabad ugyanazt az egy szem intézkedést ráhúzni az összes hazai iskolára. (Kicsit emlékeztet a gondolat a differenciált karantén-intézkedésekre.) Az illetékes hatóságok dolga az irányelvek kidolgozása és felajánlása. Az iskolák pedig a saját körülményeik alapján választhassák ezt vagy amazt a megoldást.

Rafila prof szerint egy osztálynak 15 diákból kellene állnia. Ezzel a létszámmal elérhető, hogy a gyerekek 1,5 méterre legyenek egymástól. Ugyanakkor korlátozni kellene a különböző osztályok érintkezését, például szünetben. Ez aránylag könnyen teljesíthető, amennyiben az egyes osztályok szünetei 10 perc eltolódással követnék egymást. Egy olyan iskola, ahova kevés diák jár, a szabályok betartása mellett gond nélkül működhet, nem lesz szükség online oktatásra.

A nagy létszámú osztályok esetében nyilván más stratégiát kell követni: csoportokra lehet osztani a diákokat, ami viszont újabb megoldandó problémákat szül. Például: van-e szabad terem, ahol a létrehozott csoportok tanulhatnak, továbbá van-e elegendő tanár, akik oktathatnak. Ezeket a problémákat az oktatási minisztériumnak kell megoldania. (Ettől féltünk.) Az is megoldás lehet, ahol erre van lehetőség, hogy a diákok egy része délelőtt, a másik része délután járjon iskolába.

Ami az online oktatást illet, Rafila prof szerint nyilván nem kell kidobni az ablakon (főleg, hogy az elmúlt pár hónap során némi tapasztalatra tett szert tanár is, diák is): ahol nincs más megoldás, ott folytatni kell az online oktatást (is). De azt egy pillanatig sem szabad elfeledni, hogy a kialakítandó rendszer sajnos nem csak szeptemberre szól, hanem hosszabb időre. És az semmiképp sem cél, hogy „tabletolvasókat” faragjunk a gyerekekből. A személyes interakció, kommunikáció elengedhetetlenül fontos.

Ami viszont minden körülmények között kötelező lesz: a tanároknak maszkot kell viselniük órán, és persze a járványügyi szűrővizsgálatot is meg kell ejteni az iskolába való belépéskor.

Ja, és mondott még egy nagyon fontos dolgot a professzor. Március 11-én a járvány teljesen váratlanul csapta rá az iskolákra az ajtót. Mindenkit felkészületlenül ért az események alakulása. (Az oktatási minisztériumot is, naná!) Most viszont erre nem lehet hivatkozni. Tudjuk, mivel állunk szemben, tudjuk, mire lehet számítani. És hahó, bűn lenne két-három nappal az iskolakezdés előtt kapálózni! Már most el kellene kezdeni az érintett szakszemélyzet felkészítését!

Ja, ha meglenne az okos, árnyalt intézkedéscsomag, amit alkalmazni kellene, tesszük hozzá.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Donald Trumppal találkozott egy hete Nicușor Dan, de csak most jelentette be – hírmix
Főtér

Donald Trumppal találkozott egy hete Nicușor Dan, de csak most jelentette be – hírmix

Semmi rendkívüli, csupán ismét történelmi mélypontra zuhant a lej az euróval szemben. Jogosítványokkal üzletelt, és még a feletteseit is átverte egy nagyszebeni rendőr.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS