// 2026. október 21., szerda // Orsolya

Végre megtudtunk pár konkrét dolgot a szeptemberi iskolakezdésről

// HIRDETÉS

Kár, hogy nem az oktatási miniszter asszonytól. Aki csak annyit képes ismételgetni, hogy nem tudjuk, de valahogy lesz.

Ezt a rendkívül jelentős gondolatot viszont igen gyakran közölte a néppel az utóbbi időben. El is töprengtünk: a hazai közoktatásért felelős miniszter tényleg csak semmit tud mondani?

Persze, értjük mi, hogy a vészesen megugró fertőzésszámok közepette nehéz biztosat mondani. Viszont azért még senkit sem vontak kínpadra, ha értelmes, közérthető módon taglalja a lehetőségeket.

A mai napig ennyit sikerült megtudni: vagy kezdődik az iskola, ahogy mindig is szokott (sajnos ez a legvalószínűtlenebb forgatókönyv), vagy afféle korcs iskolakezdés lesz (a gyerekek egy része iskolába megy, másik része otthon marad, aztán cserélnek), vagy – ez a nagyon rossz változat – minden marad a „régiben” és online kezdődik a suli.

És akkor nézzük meg, mennyire világosan tud beszélni valaki (természetesen az adott, fokozottan bizonytalan körülmények között), ha rend van a fejében. Alexandru Rafila professzor, az Egészségügyi Világszervezet romániai képviselője pontszerűen elmagyarázza, milyen lehetőségeket lát az őszi iskolakezdésre.

A legfontosabb (ezt például ismételhette volna a miniszter asszony is mániákusan): rugalmas intézkedésekre van szükség, hiszen nincs két egyforma iskola. (Na, ettől máris leizzad egy bürokrata.) Magyarán: nem lehet és nem szabad ugyanazt az egy szem intézkedést ráhúzni az összes hazai iskolára. (Kicsit emlékeztet a gondolat a differenciált karantén-intézkedésekre.) Az illetékes hatóságok dolga az irányelvek kidolgozása és felajánlása. Az iskolák pedig a saját körülményeik alapján választhassák ezt vagy amazt a megoldást.

Rafila prof szerint egy osztálynak 15 diákból kellene állnia. Ezzel a létszámmal elérhető, hogy a gyerekek 1,5 méterre legyenek egymástól. Ugyanakkor korlátozni kellene a különböző osztályok érintkezését, például szünetben. Ez aránylag könnyen teljesíthető, amennyiben az egyes osztályok szünetei 10 perc eltolódással követnék egymást. Egy olyan iskola, ahova kevés diák jár, a szabályok betartása mellett gond nélkül működhet, nem lesz szükség online oktatásra.

A nagy létszámú osztályok esetében nyilván más stratégiát kell követni: csoportokra lehet osztani a diákokat, ami viszont újabb megoldandó problémákat szül. Például: van-e szabad terem, ahol a létrehozott csoportok tanulhatnak, továbbá van-e elegendő tanár, akik oktathatnak. Ezeket a problémákat az oktatási minisztériumnak kell megoldania. (Ettől féltünk.) Az is megoldás lehet, ahol erre van lehetőség, hogy a diákok egy része délelőtt, a másik része délután járjon iskolába.

Ami az online oktatást illet, Rafila prof szerint nyilván nem kell kidobni az ablakon (főleg, hogy az elmúlt pár hónap során némi tapasztalatra tett szert tanár is, diák is): ahol nincs más megoldás, ott folytatni kell az online oktatást (is). De azt egy pillanatig sem szabad elfeledni, hogy a kialakítandó rendszer sajnos nem csak szeptemberre szól, hanem hosszabb időre. És az semmiképp sem cél, hogy „tabletolvasókat” faragjunk a gyerekekből. A személyes interakció, kommunikáció elengedhetetlenül fontos.

Ami viszont minden körülmények között kötelező lesz: a tanároknak maszkot kell viselniük órán, és persze a járványügyi szűrővizsgálatot is meg kell ejteni az iskolába való belépéskor.

Ja, és mondott még egy nagyon fontos dolgot a professzor. Március 11-én a járvány teljesen váratlanul csapta rá az iskolákra az ajtót. Mindenkit felkészületlenül ért az események alakulása. (Az oktatási minisztériumot is, naná!) Most viszont erre nem lehet hivatkozni. Tudjuk, mivel állunk szemben, tudjuk, mire lehet számítani. És hahó, bűn lenne két-három nappal az iskolakezdés előtt kapálózni! Már most el kellene kezdeni az érintett szakszemélyzet felkészítését!

Ja, ha meglenne az okos, árnyalt intézkedéscsomag, amit alkalmazni kellene, tesszük hozzá.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS