// 2026. október 11., vasárnap // Brigitta

Vasárnap egy órával kevesebbet ülhet otthoni karanténban: jön a nyári óraátállítás

// HIRDETÉS

Minden idők egyik legutáltabb intézkedése utolsó előtti alkalommal zavarja össze a bioritmusunkat.

Vasárnap hajnalban, helyi idő szerint három óráról hajnali négy órára állítjuk át óráinkat, ezzel megkezdődik a nyári időszámítás (daylight saving time, DST). Ez a köznyelvben annyit jelent, hogy „egy órával kevesebbet alszunk”, számszerűen pedig annyit, hogy a vasárnapi nap lesz az év legrövidebb napja 23 órával.

A társadalom számára annyit, hogy egy hétig mindenki kialvatlan, mogorva és feszült. Esetemben pedig azt, hogy a következő hónapban nem egy, hanem két órát fogok késni mindenhonnan.

Az óraátállítás mellett az energiatakarékosság szól: azért állítgatjuk egy órával ide-oda az időt, hogy így a Nap természetes járásához jobban alkalmazkodva (a tavaszi nap-éj egyenlőség egy hete, március 20-án volt, attól kezdve június 21-ig a nappalok egyre hosszabbak, az éjszakák rövidebbek lesznek) több napfényes órát tudjunk élvezni, jobban ki tudjuk használni a természetes fényt. Ez amellett, hogy kevesebb elektromos áramot használunk el világításra, kedvez a szabadtéri munkáknak (elsősorban a mezőgazdaságnak és az építőiparnak), de olyan elképzelések is elhangzottak, hogy a jobb látási viszonyok miatt így kevesebb a közúti baleset.

Ellene is szólnak persze érvek szép számmal, elsősorban az, hogy a nénikéjét annak is aki kitalálta. (Az óraátállítást mellesleg legelőször Benjamin Franklin javasolta még 1784-ben „a világítás költségeinek csökkentésére”, pedig akkoriban még gyertyával világítottak. Az ő nénikéjét kell szidni.) De azt sem szabad elfelejteni, hogy az az alvástól elvont egy óra bizony jobban megdolgozza a szervezetünket, mint hinnénk – elsősorban a krónikus betegségben szenvedők számára kellemetlen, de az „éjjeli baglyokat” sem kíméli, van akinek legalább két hétbe telik, mire a szervezete megszokja az átállást. (Velem tkp. már az is előfordult, hogy még le se feküdtem, mire egy órával korábban fel kellett volna kelni.)

A sok panaszos hang miatt az Európai Parlament úgy döntött: jövőre eltörlik az óraállítgatást, mert nagy vele a macera.

Azok a tagállamok tehát, amelyek a nyári időszámítást választják, egy év múlva, március utolsó vasárnapján, amelyek pedig a télit, 2021. október utolsó vasárnapján állítják át utoljára az órákat, és azt követően úgy is maradnak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Krónika

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
Krónika

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak

Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS