// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Vasárnap egy órával kevesebbet ülhet otthoni karanténban: jön a nyári óraátállítás

// HIRDETÉS

Minden idők egyik legutáltabb intézkedése utolsó előtti alkalommal zavarja össze a bioritmusunkat.

Vasárnap hajnalban, helyi idő szerint három óráról hajnali négy órára állítjuk át óráinkat, ezzel megkezdődik a nyári időszámítás (daylight saving time, DST). Ez a köznyelvben annyit jelent, hogy „egy órával kevesebbet alszunk”, számszerűen pedig annyit, hogy a vasárnapi nap lesz az év legrövidebb napja 23 órával.

A társadalom számára annyit, hogy egy hétig mindenki kialvatlan, mogorva és feszült. Esetemben pedig azt, hogy a következő hónapban nem egy, hanem két órát fogok késni mindenhonnan.

Az óraátállítás mellett az energiatakarékosság szól: azért állítgatjuk egy órával ide-oda az időt, hogy így a Nap természetes járásához jobban alkalmazkodva (a tavaszi nap-éj egyenlőség egy hete, március 20-án volt, attól kezdve június 21-ig a nappalok egyre hosszabbak, az éjszakák rövidebbek lesznek) több napfényes órát tudjunk élvezni, jobban ki tudjuk használni a természetes fényt. Ez amellett, hogy kevesebb elektromos áramot használunk el világításra, kedvez a szabadtéri munkáknak (elsősorban a mezőgazdaságnak és az építőiparnak), de olyan elképzelések is elhangzottak, hogy a jobb látási viszonyok miatt így kevesebb a közúti baleset.

Ellene is szólnak persze érvek szép számmal, elsősorban az, hogy a nénikéjét annak is aki kitalálta. (Az óraátállítást mellesleg legelőször Benjamin Franklin javasolta még 1784-ben „a világítás költségeinek csökkentésére”, pedig akkoriban még gyertyával világítottak. Az ő nénikéjét kell szidni.) De azt sem szabad elfelejteni, hogy az az alvástól elvont egy óra bizony jobban megdolgozza a szervezetünket, mint hinnénk – elsősorban a krónikus betegségben szenvedők számára kellemetlen, de az „éjjeli baglyokat” sem kíméli, van akinek legalább két hétbe telik, mire a szervezete megszokja az átállást. (Velem tkp. már az is előfordult, hogy még le se feküdtem, mire egy órával korábban fel kellett volna kelni.)

A sok panaszos hang miatt az Európai Parlament úgy döntött: jövőre eltörlik az óraállítgatást, mert nagy vele a macera.

Azok a tagállamok tehát, amelyek a nyári időszámítást választják, egy év múlva, március utolsó vasárnapján, amelyek pedig a télit, 2021. október utolsó vasárnapján állítják át utoljára az órákat, és azt követően úgy is maradnak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS