// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Vasárnap egy órával kevesebbet ülhet otthoni karanténban: jön a nyári óraátállítás

// HIRDETÉS

Minden idők egyik legutáltabb intézkedése utolsó előtti alkalommal zavarja össze a bioritmusunkat.

Vasárnap hajnalban, helyi idő szerint három óráról hajnali négy órára állítjuk át óráinkat, ezzel megkezdődik a nyári időszámítás (daylight saving time, DST). Ez a köznyelvben annyit jelent, hogy „egy órával kevesebbet alszunk”, számszerűen pedig annyit, hogy a vasárnapi nap lesz az év legrövidebb napja 23 órával.

A társadalom számára annyit, hogy egy hétig mindenki kialvatlan, mogorva és feszült. Esetemben pedig azt, hogy a következő hónapban nem egy, hanem két órát fogok késni mindenhonnan.

Az óraátállítás mellett az energiatakarékosság szól: azért állítgatjuk egy órával ide-oda az időt, hogy így a Nap természetes járásához jobban alkalmazkodva (a tavaszi nap-éj egyenlőség egy hete, március 20-án volt, attól kezdve június 21-ig a nappalok egyre hosszabbak, az éjszakák rövidebbek lesznek) több napfényes órát tudjunk élvezni, jobban ki tudjuk használni a természetes fényt. Ez amellett, hogy kevesebb elektromos áramot használunk el világításra, kedvez a szabadtéri munkáknak (elsősorban a mezőgazdaságnak és az építőiparnak), de olyan elképzelések is elhangzottak, hogy a jobb látási viszonyok miatt így kevesebb a közúti baleset.

Ellene is szólnak persze érvek szép számmal, elsősorban az, hogy a nénikéjét annak is aki kitalálta. (Az óraátállítást mellesleg legelőször Benjamin Franklin javasolta még 1784-ben „a világítás költségeinek csökkentésére”, pedig akkoriban még gyertyával világítottak. Az ő nénikéjét kell szidni.) De azt sem szabad elfelejteni, hogy az az alvástól elvont egy óra bizony jobban megdolgozza a szervezetünket, mint hinnénk – elsősorban a krónikus betegségben szenvedők számára kellemetlen, de az „éjjeli baglyokat” sem kíméli, van akinek legalább két hétbe telik, mire a szervezete megszokja az átállást. (Velem tkp. már az is előfordult, hogy még le se feküdtem, mire egy órával korábban fel kellett volna kelni.)

A sok panaszos hang miatt az Európai Parlament úgy döntött: jövőre eltörlik az óraállítgatást, mert nagy vele a macera.

Azok a tagállamok tehát, amelyek a nyári időszámítást választják, egy év múlva, március utolsó vasárnapján, amelyek pedig a télit, 2021. október utolsó vasárnapján állítják át utoljára az órákat, és azt követően úgy is maradnak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Csalóknál landolhatnak az SMS-ek, ha eltűnik a térerő, figyelmeztet a rendőrség
Krónika

Csalóknál landolhatnak az SMS-ek, ha eltűnik a térerő, figyelmeztet a rendőrség

Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS