George Friedman a sakkasztalnál (fotó: Kevin Vandivier/Genesis Photos/Geopolitical Futures)

Valóban megtámadná Putyin Romániát?

George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.

Hirdetés
A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Oroszország számára az ukrajnai háborúban a legfőbb problémát az a logisztikai segítség jelenti, amelyet az Amerikai Egyesült Államok nyújt Kijev számára. A nukleáris opción kívül Putyin számára az a lehetőség is felmerülhet, hogy megtámadja Ukrajna valamelyik szomszédját, elsősorban Romániát vagy Moldovát, azért, hogy kétfrontos küzdelemre kényszerítse az amerikaiakat – idézi az Adevărul (és nyomában több más román sajtótermék is) George Friedman magyar származású amerikai geopolitikai szakértőt, a Geopolitical Futures stratégiai elemző és előrejelző cég vezetőjét.

A nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatban Friedman leszögezi: nem stratégiai, hanem taktikai atombomba jöhet szóba. A stratégiai atomfegyverek, amilyenekkel az amerikaiak bombázták Hirosimát és Nagaszakit, egy nagy terület gyakorlatilag teljes elpusztítására képesek, és rengeteg áldozattal járnak, maga a robbanás és a nukleáris csapadék (vagyis radioaktív por, hamu, homok, korom) révén. A taktikai atomfegyverek ereje nagyjából egy (azaz 1) százaléka a Hirosimában ledobott bombáknak, és az utóhatásuk is jóval kisebb.

A taktikai nukleáris fegyverek eldönthetik egy csata kimenetelét, de egy háborúét nem, és nem tennék lakhatatlanná a területet.

Friedman számba veszi azt a lehetőséget is, hogy Putyin mégiscsak a stratégiai atombomba bevetése mellett dönt, vagyis hirosimai típusú atomot dob különböző ukrán városokra. Ez azért nem valószínű, mert Oroszország számára két nagyon kellemetlen következménye is lehet.

Az egyik az, hogy a széljárás (a szó szoros értelmében) nem kedvez az oroszoknak. Kelet-Ukrajnában a szelek északkeleti irányba fújnak, és a nukleáris csapadékot áthordanák orosz területre, például a stratégiai szempontból kiemelt fontosságú Voronyezs irányába.

A másik kockázat: nem tudni, hogyan reagálna egy ilyen csapásra a Nyugat. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország szintén rendelkezik atomfegyverekkel, és könnyen elképzelhető, hogy egy Ukrajna elleni nukleáris csapást a saját biztonsága elleni támadásként fogna fel, és visszacsapna – persze ez sem biztos, de a parancsnoki központokban uralkodó légkör kiszámíthatatlan válaszreakciókra képes. A nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzés kiváló pszichológiai hadviselés Moszkva részéről, de nem oldaná meg Oroszország katonai problémáit.

A nukleáris opció mellett a Kreml másik lehetősége egy Ukrajnával szomszédos állam, Románia vagy Moldova megtámadása.

Az oroszok számára ugyanis létfontosságú, hogy megváltoztassák a háború dinamikáját, ha nem akarják, hogy belehajszolják őket egy politikai megegyezésbe. Ha pedig nyitnak egy újabb frontot, kétséges, hogy Amerika képes lesz-e mindkét megtámadott országot ugyanolyan erőbedobással ellátni katonailag és logisztikailag, mint most Ukrajnát – ezért csökkentenie kéne az utóbbinak nyújtott támogatást.

Hirdetés

Földrajzi okokból Románia és Moldova tűnik a két legkézenfekvőbb célpontnak, ráadásul a két ország közt létezik egy erős kötelék. Ha Románia mellett döntenének, az oroszoknak esélyük sem lenne szárazföldi offenzívára, a Fekete-tengerről kéne támadniuk, onnan szállnának partra – csakhogy Románia NATO-tag, ahol jelentős amerikai tengeri haderő állomásozik. Ehhez először ki kéne védeniük az ukrán flotta rakétáit, amelyekkel korábban az ukránok elsüllyesztették a Moszkva cirkálót is. Meg kell szerezniük – és megtartaniuk – a légifölényt, és felvenni a harcot a román, illetve a társult amerikai haderővel. Ha ehhez hozzászámítjuk az orosz hadsereg ellen intézett légitámadásokat, nagyon valószínűnek tűnik, hogy a művelet kudarcba fulladna – jegyzi meg Friedman.

Amennyiben az oroszok netalántán a balti államokat támadnák meg, nagyon kemény lengyel ellencsapással kéne számolniuk.

Az oroszok számára tehát kevés vonzó lehetőség mutatkozik a folytatásra, de azt nem engedhetik meg maguknak, hogy abbahagyják a háborút.

„A végső megoldás az, amiről már korábban is írtam, a haderejük csoportosítása keleten és Ukrajna megtámadása. Ez marad a legvalószínűbb lehetőség Oroszország számára, feltételezve, hogy képesek egy kellően nagy erőt összevonni, kiképezni és motiválni. Ha nem, Oroszország elérhet egy gyenge döntetlent, de nem fogja tudni rákényszeríteni az akaratát Ukrajnára”,

összegez Friedman. Eszmefuttatásának különös hangsúlyt ad, hogy friss sajtóértesülések szerint Románia – Európában elsőként – szeretné üzembe állítani a világ legerősebb légvédelmi rendszerét, az izraeli Vaskupolát.

Hirdetés