Már önmagában közalkalmazottnak lenni is egy óriási kiváltság Romániában – ne tegyünk úgy, mintha nem tudnánk, mivel jár –, de még a kiváltságosok között is vannak olyanok, akik az átlagnál is kivételezettebb helyzetnek örvendhetnek. Például: tudta, hogy a parlamenti munkakörülmények a szervezet „idő-előtti elhasználódását” okozzák, ezért az irodák között papírt sétáltató alkalmazottak veszélyességi pótlékot kapnak, mintha legalábbis bányamunkások lennének? Minél nagyobb tisztségben van az illető alkalmazott, annál nagyobb a pótlék összege, mert ez így szokás az állami szférában, attól függetlenül, hogy az emberekre leselkedő „veszély” mértéke nem változik.

De milyen veszélyekről is van szó?

A Digi 24 ennek próbált utána járni, több-kevesebb sikerrel. A szenátus és a képviselőház illetékeseitől érdeklődtek, mégis, mi indokolja a 15 százalékos bérpótlékot a parlament alkalmazottai számára. Kaptak egy írásos választ, melyben többek között az állt, hogy az épületben elektromágneses sugárzás van, mely károsítja az ember szervezetét. Anélkül, hogy az elektroszmog élettani hatását alábecsülnénk, azért nehezen hihető, hogy a parlament olyan sokkal veszélyesebb hely lenne ilyen szempontból, mint egy átlagos irodaház, de ha mégis, akkor is ezek ellen ma már nem olyan bonyolult védekezni. A szóban forgó dokumentum a fokozott stresszel is indokolja a veszélyességi pótlékot, ami a szervezet „korai elhasználódásához” vezet.

Az újságírók persze megpróbáltak megszólaltatni pár illetékest, hogy magyarázzák el, mit jelent a szervezet korai elhasználódásának veszélye, de mindenki annyira elfoglalt, hogy senki nem állt kamera elé. A parlamenti veszélyességi rizikó mértékét egyébként a munkavédelmi felügyelőség határozta meg, de nem sikerült kideríteni, hogy milyen szempontok szerint.

Nem elhanyagolható összegekről van szó,

egy vezető pozícióban lévő tisztviselő például havonta 3030 lejjel több (köz)pénzt visz haza a meg nem nevezett parlamenti veszélyek miatt, teszi ezt úgy, hogy közben az országban ennyi a nettó átlagfizetés. Egy parlamenti takarító esetében, aki ugyanabban a „veszélyes” épületben dolgozik, mint a honatyák, ez az összeg mindössze 285 lejre rúg.

A kormánypárt tervei között tavaly év végén még szerepelt a veszélyességi pótlékot meghatározó törvény megváltoztatása, de csak az lett volna a cél, hogy egyenlő arányú összeget kapjon minden közalkalmazott. Aztán hirtelen ez is elfelejtődött.

Bármit is tennénk mindehhez hozzá, csak cinikus vagy szalonképtelen megjegyzés lenne, úgyhogy inkább nem is mondunk semmit.