// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Trianon 100 – választások 2020: gyötrelem, áldás, zsarolás

// HIRDETÉS

Hát persze. Tiszteljük egymást. A románok megszokták március 15-ét, mi pedig szokjuk meg december 1-ét és június 4-ét.

Jelen szöveg a Covasna Media oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Van még idő 2020. június 4-éig, amikor 100 éve lesz annak, hogy aláírtak egy gyötrő békeszerződést. A helyhatósági választásig is van még idő, amelyre 2020. június 7-án kerül majd sor. De már mindkét esetben szítják a kedélyeket. Trianon és a romániai helyhatósági választás: gyötrelem, átok, áldás, zsarolás.

Tehát a jövő évi helyhatósági választás előtt lesz Trianon 100. évfordulója. Egy tragikus évszázad Magyarország számára, mely végre elnyerte azt a függetlenséget, amiért az 1848-as magyar forradalmárok harcoltak, de elvesztett bizonyos területeket, melyeket az osztrák-magyar birodalom vett el erőszakkal;

áldott évszázad Romániának, mely visszaszerezte Erdélyt – a román nép történelmi bölcsőjét.

Nem fogunk a történelmi tényeken lovagolni. A momentum valóságaira fogunk kitérni és kiemeljük, miként látja Trianont 100 évvel az aláírása után a 17 résztvevő állam: 16 győztes + 1 vesztes. Meg tudjuk érteni, hogy e szemszögből nézve Trianon nem öröm a magyarság számára. De nem értjük, hogy az RMDSZ vezetői miért kérik a románoktól, hogy szomorkodjanak, hogy elutasítsák ezt az ünnepet. Mi nem szenvedünk március 15-én, amikor a szomszédaink a magyarság napjának örvendenek – szükségünk volt némi időre, hogy elfogadjuk a helyzetet, de íme, most már nem szenvedünk.

Talán annak is eljött az ideje, hogy a magyar vezetők se szenvedjenek az ünnepeinken.

Veszélybe sodorják az etnikai békét, sugallja Korodi Attila RMDSZ-es képviselő. Ne őrjíts meg, tisztelt uram! A románoknak vajon az RMDSZ-FIDESZ vállán kellene sírniuk, hogy megőrizzék az „etnikai békét” Romániában?! A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) vajon engednie kellene az RMDSZ állandó zsarolásának, hogy megőrizzük az „etnikai békét”?! A szerencsés egybeesés csúcsa, hogy a 2020. június 4-e napja alkalmából bevezetendő ünnepnap törvénybeiktatásának ötletét egy szociáldemokrata (PSD) parlamenti képviselő, Titus Corlăţean húzta elő a fiókjából. Miért „szerencsés egybeesés”? Mert a magyar politikusok, akik azzal dicsekednek, hogy bármit megtesznek az „etnikai békéért”, most már azzal fenyegetőznek, hogy megszavaznak egy PSD által esetleg benyújtott bizalmatlansági indítványt. Az ok: a kétfordulós helyhatósági választás sem az RMDSZ-nek, sem a PSD-nek nem felel meg. És, hogy a „szerencsés egybeesés” teljes legyen, a magyar vezetők azt sugallják nekünk, hogy

megosztjuk a nemzetet, ha törvényben mondjuk ki az Erdélyt nekünk visszaadó szerződés egy évszázadának ünnepét.

A zsarolást ügyesen elleplezték, jól elrejtették egy kétfordulós helyhatósági választásról szóló esetleges sürgősségi kormányrendelet (valójában kormányzati felelősségvállalási eljárásról van szó – a szerk.) elleni indítvány leple alá. Egy kétfordulós szavazás hátrányos lenne az RMDSZ-nek, melynek néhány erdélyi megyében nem sikerülne túl sok mindent kialkudnia. Valójában elveszítene néhány polgármestert és tanácsost Szatmár, Bihar és Máramaros megyében. Kettős szenvedés: néhány polgármester és helyi tanácsos elvesztése alig néhány nappal az után, hogy a románok egy magyar nemzet számára tragikus eseményt ünnepelnek meg.

Miként lehet egymással kibékíteni ezeket a szenvedéseket és örömöket? Egyszerűen: kölcsönösen tiszteletben tartva az érzéseinket. És együtt dolgozva annak az országnak a jólétéért, ahol élünk, nem pedig egy zsarolásra és mocskos alkudozásokra ráállt etnikai párt illuzórikus választási sikeréért. Ez azt jelentené, hogy a magyar politikus elfogadja, hogy

a románoknak joguk van örvendeni Trianon egy évszázadának,

a román politikus pedig elfogadja, hogy „Trianon 100” a magyarok számára nem lehet ünnep.

Ami pedig egyes RMDSZ-es vezetők fenyegetőzését illeti, hogy a kormány ellen szavaznak egy PSD által kezdeményezett bizalmatlansági indítványra, nincs plasztikusabb érvem az egyik árnyalatokra odafigyelő olvasó G4Media-n megjelent bejegyzésénél: „Mint minden alkalommal, készek vagytok szégyentelenül prostituálódni, ha az érdekeitek ezt követelik meg.”

Íme, miként kapcsolódnak az évszázadok és válnak szét a politikusok! Trianon 1920 és a 2020-as helyhatósági választás – öröm, szenvedés, gyötrődés, fenyegetések és zsarolás. Baba Vanga semmilyen katasztrófát nem jósolt Romániának a következő évre, ő csak Putyin és Trump számára látott gondokat. Reméljük, hogy szomorúan, boldogan, de egészségesen túljutunk majd az új év „nagy megpróbáltatásain”: Magyarország provokációi a Trianon 100 témájában, helyhatósági választás, parlamenti választás.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS