Hát persze. Tiszteljük egymást. A románok megszokták március 15-ét, mi pedig szokjuk meg december 1-ét és június 4-ét.
Jelen szöveg a Covasna Media oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Van még idő 2020. június 4-éig, amikor 100 éve lesz annak, hogy aláírtak egy gyötrő békeszerződést. A helyhatósági választásig is van még idő, amelyre 2020. június 7-án kerül majd sor. De már mindkét esetben szítják a kedélyeket. Trianon és a romániai helyhatósági választás: gyötrelem, átok, áldás, zsarolás.
Tehát a jövő évi helyhatósági választás előtt lesz Trianon 100. évfordulója. Egy tragikus évszázad Magyarország számára, mely végre elnyerte azt a függetlenséget, amiért az 1848-as magyar forradalmárok harcoltak, de elvesztett bizonyos területeket, melyeket az osztrák-magyar birodalom vett el erőszakkal;
Nem fogunk a történelmi tényeken lovagolni. A momentum valóságaira fogunk kitérni és kiemeljük, miként látja Trianont 100 évvel az aláírása után a 17 résztvevő állam: 16 győztes + 1 vesztes. Meg tudjuk érteni, hogy e szemszögből nézve Trianon nem öröm a magyarság számára. De nem értjük, hogy az RMDSZ vezetői miért kérik a románoktól, hogy szomorkodjanak, hogy elutasítsák ezt az ünnepet. Mi nem szenvedünk március 15-én, amikor a szomszédaink a magyarság napjának örvendenek – szükségünk volt némi időre, hogy elfogadjuk a helyzetet, de íme, most már nem szenvedünk.
Veszélybe sodorják az etnikai békét, sugallja Korodi Attila RMDSZ-es képviselő. Ne őrjíts meg, tisztelt uram! A románoknak vajon az RMDSZ-FIDESZ vállán kellene sírniuk, hogy megőrizzék az „etnikai békét” Romániában?! A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) vajon engednie kellene az RMDSZ állandó zsarolásának, hogy megőrizzük az „etnikai békét”?! A szerencsés egybeesés csúcsa, hogy a 2020. június 4-e napja alkalmából bevezetendő ünnepnap törvénybeiktatásának ötletét egy szociáldemokrata (PSD) parlamenti képviselő, Titus Corlăţean húzta elő a fiókjából. Miért „szerencsés egybeesés”? Mert a magyar politikusok, akik azzal dicsekednek, hogy bármit megtesznek az „etnikai békéért”, most már azzal fenyegetőznek, hogy megszavaznak egy PSD által esetleg benyújtott bizalmatlansági indítványt. Az ok: a kétfordulós helyhatósági választás sem az RMDSZ-nek, sem a PSD-nek nem felel meg. És, hogy a „szerencsés egybeesés” teljes legyen, a magyar vezetők azt sugallják nekünk, hogy
A zsarolást ügyesen elleplezték, jól elrejtették egy kétfordulós helyhatósági választásról szóló esetleges sürgősségi kormányrendelet (valójában kormányzati felelősségvállalási eljárásról van szó – a szerk.) elleni indítvány leple alá. Egy kétfordulós szavazás hátrányos lenne az RMDSZ-nek, melynek néhány erdélyi megyében nem sikerülne túl sok mindent kialkudnia. Valójában elveszítene néhány polgármestert és tanácsost Szatmár, Bihar és Máramaros megyében. Kettős szenvedés: néhány polgármester és helyi tanácsos elvesztése alig néhány nappal az után, hogy a románok egy magyar nemzet számára tragikus eseményt ünnepelnek meg.
Miként lehet egymással kibékíteni ezeket a szenvedéseket és örömöket? Egyszerűen: kölcsönösen tiszteletben tartva az érzéseinket. És együtt dolgozva annak az országnak a jólétéért, ahol élünk, nem pedig egy zsarolásra és mocskos alkudozásokra ráállt etnikai párt illuzórikus választási sikeréért. Ez azt jelentené, hogy a magyar politikus elfogadja, hogy
a román politikus pedig elfogadja, hogy „Trianon 100” a magyarok számára nem lehet ünnep.
Ami pedig egyes RMDSZ-es vezetők fenyegetőzését illeti, hogy a kormány ellen szavaznak egy PSD által kezdeményezett bizalmatlansági indítványra, nincs plasztikusabb érvem az egyik árnyalatokra odafigyelő olvasó G4Media-n megjelent bejegyzésénél: „Mint minden alkalommal, készek vagytok szégyentelenül prostituálódni, ha az érdekeitek ezt követelik meg.”
Íme, miként kapcsolódnak az évszázadok és válnak szét a politikusok! Trianon 1920 és a 2020-as helyhatósági választás – öröm, szenvedés, gyötrődés, fenyegetések és zsarolás. Baba Vanga semmilyen katasztrófát nem jósolt Romániának a következő évre, ő csak Putyin és Trump számára látott gondokat. Reméljük, hogy szomorúan, boldogan, de egészségesen túljutunk majd az új év „nagy megpróbáltatásain”: Magyarország provokációi a Trianon 100 témájában, helyhatósági választás, parlamenti választás.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
George Simion egyszerű futballhuligánból mindössze néhány év alatt lett az ország legnépszerűbb politikusa. De hogyan?
Két ember életét vesztette egy közúti balesetben a Kovászna megyével szomszédos Buzău megyében, miután egy személyautó és egy haszongépjármű összeütközött.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.