Jobbkézszabály helyett ököljog

Pénzbírsággal és büntetőeljárással sújtották azt a piteşti sofőrt, aki ököllel betörte egy autó szélvédőjét, miután zokon vette, hogy a sofőr felhívta a figyelmét egy általa elkövetett forgalmi szabálytalanságra.  

Az Argeș Megyei Rendőr-felügyelőség munkatársai azt követően indítottak eljárást az ügyben, hogy egy szintén piteşti nő panaszt tett a rendőrségen, miszerint megrongálta az autóját egy férfi. Az okozott kárról készült képek egy Facebook-csoportban jelentek meg.  

A panaszos elmondása szerint a férfi ököllel betörte az autója szélvédőjét, miközben egy közlekedési lámpánál várakoztak. Az eset azt követően történt, amikor a nő számon kérte a sofőrtársát, amiért az majdnem elütötte a körforgalomban.   

A rendőrök gyorsan azonosították a 42 éves önérzetes férfit, akit 500 lejes pénzbírsággal sújtottak a közrend és csend megzavarása miatt, majd rongálás bűncselekménye miatt bűnvádi eljárást indítottak ellene.  

Továbbra is élvezi a máltai vendégszeretetet Pál herceg

Másodfokon elutasította a máltai bíróság Pál Fülöp herceg kiadatását Romániának – jelentette be az igazságügyi miniszter. Alina Gorghiu felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte a döntést.  

A román királyi család hivatalosan el nem ismert tagját 2020 decemberében a legfelsőbb bíróság befolyás vásárlása és hivatali visszaélésben való bűnrészesség miatt 3 év és 4 hónap szabadságvesztésre ítélte a băneasai királyi farm illegális visszaszolgáltatásával kapcsolatos ügyben, de Pál Fülöp herceg az ítélet kihirdetése után felhúzta a nyúlcipőt és Portugáliába menekült.  

Három éve Párizsban tartóztatták le, de az ottani ítélőtábla megtagadta a kiadatását. Idén Máltán bukkant fel, ahol áprilisban őrizetbe vették, azóta zajlik a kiadatási pere.  

A miniszter hétfői közleményében emlékeztetett: az egyik máltai bíróság alapfokon elrendelte Pál Fülöp herceg kiadatását. Ezt a döntést megtámadták, és a másodfokú bíróság megtagadta az elfogatóparancs végrehajtását. Az indoklásban a romániai börtönkörülményekre hivatkoznak.  

Alina Gheorghiu hangsúlyozta, az Európai Unió Bírósága (EUB) nemrég egyértelműen megállapította, hogy a francia igazságszolgáltatás helytelenül járt el a Pál Fülöp herceg elleni európai elfogatóparancs ügyében. Az EUB döntése szerint, ha egy tagállam megtagadja egy elfogatóparancs végrehajtását, az nem vonja maga után a parancsnak egy másik tagállam általi megtagadását.  

Az EUB megállapította azt is, hogy az adott tagállam nem tagadhatja meg a vádlott kiadatását a börtönkörülményekre hivatkozva az elfogatóparancsot kibocsátó tagállam konzultálása nélkül. Gorghiu rámutatott, a román állam az Országos Börtönigazgatóság közvetítésével ebben az ügyben is, és csak az elmúlt évben több mint 850 más ügyben is garanciákat adott arra vonatkozóan, hogy a romániai börtönkörülmények megfelelnek az uniós jog által előírtaknak. 

A tárcavezető javasolni fogja a miniszterelnöknek, hogy a kormány diplomáciai szinten reagáljon az EUB határozatának megsértésére, majd közölte, a máltai alkotmánybíróságon is megtámadják a döntést. 

Az ügy előzménye, hogy Pál herceg a román királyi család tagjaként visszakövetelte a kommunizmus idején elkobzott băneasai királyi birtokot és a snagovi erdő egy részét. Mivel a beadványa sehogysem haladt, gondolta, hogy felgyorsítja a folyamatot.

Felbérelte Adrian Năstase volt miniszterelnök tanácsadóját, aki két izraeli üzletembert is beavatott, akik a restitúciós bizottság tagjainak megvesztegetésével elérték, hogy a herceg számára kedvező döntés szülessen. A román királyi család oldalági sarja nem volt hálátlan, a szóban forgó ingatlanok értékének egy tekintélyes részével köszönte meg a közbenjárást a közvetítőknek.

Az eset napivilágra kerülése után, 2020-ban, a bírósági tárgyaláson megállapították, hogy a román államot 145 millió eurós kár érte, az ügyben négy vádlottat ítéltek börtönre. A legrövidebb büntetést Pál herceg kapta.  

„Inkább a romániai hegyekben meghalni, mint az ukrán fronton”

Idén július közepéig csaknem 6300 ukrán férfi lépte át illegálisan a román-ukrán határt. A sorozás elől menekülők száma napi 20 és 50 közé tehető – közölte a HotNews hírportállal a határőrség Máramaros megyei felügyelősége. Az orosz-ukrán háború kitörése óta július 23-ig 14 652 ukrán férfi lépte át illegálisan az ország északi határát. 

A számos részletre kiterjedő riport szerint a sorozás és a háború elől Romániába menekülő ukrán állampolgárok a 163 kilométer hosszúságú határszakaszon teszik próbára a határőrök éberségét. A szóban forgó terület nagyobbik részén a Máramarosi-havasok, valamint a 63 kilométeren a Tisza folyó képezik a természetes határt.  

Az illegális határátlépés korántsem veszélytelen vállalkozás. Két és félév alatt 24 ukrán hatérsértő vesztette életét a hegyekben vagy a Tiszában, míg az ukrán sajtó 29 szökevényről tud, akik a belefulladtak a folyóba.  

A Máramaros megyei hegyimentők vezetője, Dan Benga elmondta: a Máramarosi-havasok ukrajnai része nem annyira szakadékos és meredekek, mint a romániai, a domborzat kettősség a szökevények számára megtévesztő. Azt gondolják, hogy a határ átlépése után néhány órán belül lakott térségbe érnek, de ez közel sincs így. Egy mentőakció nyáron 9-13 órát, télen pedig teljes napokat vesz igénybe. Legtöbben a hideg miatt haltak meg. 

Mihai Cantea hegyimentők idén legalább 50 mentőakcióban vett részt. Előfordult, hogy az áldozatok egy szakadék szélén akadtak el, a sziklák fölött, de mire odaért volna a helikopter, addigra leszállt a köd, így másnap kötélen kellett kimenteni őket. Egy többnapos küldetés után kimentett fiú azt mondta a hegyimentőknek: inkább a romániai hegyekben akart meghalni, mintsem a fronton. 

Az Európai Unió 2022-ben elfogadott határozata alapján minden háború elől menekülő ukrán állampolgár és teljes családja átmeneti védelmet élvez az EU-tól, ha 2022. február 24. előtt Ukrajnában lakott. A legtöbben azonban nem maradnak Romániában, hanem Nyugat-Európa felé veszik az irányt.