// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Semmi cicó: létrejött az állatrendőrség, amelynek több száz tagja, több tucatnyi állatorvosa és számos járőrkocsija is lesz

// HIRDETÉS

Reszkessetek, állatkínzók!

Tényleg nem hagyta magát Marcel Vela belügyminiszter, és keresztülverte a kormányon azt a témát, amely így, a koronavírus-járvány közepette tényleg elengedhetetlen egy magára valamit is adó ország számára: megszületett a végső kormánydöntés az állatrendőrség létrehozásáról.

A miniszter büszkén jelentette be, hogy a szerda este elfogadott rendelet értelmében az állatrendőrségnek 488 tagja lesz, emellett 88 állatorvos is az állományhoz tartozik majd.

De ez még semmi: saját gépjárműparkot is kap, hogy négy keréken eredhessen a galád macskaabuzátorok és aranyhalkínzók nyomába.

Vagy, ahogy Vela fogalmazott, hogy „megmenthessenek egy ártatlan lelket”.

Az állatrendőrség természetesen az ország összes megyéjében működik majd.

Persze még nem holnaptól, hatvan napon belül hozzák létre az intézményt.

A létrehozásáról szóló törvényről egyébként állatvédő civil szervezetek képviselőinek a bevonásával dolgozták ki.

A rendelet rögzíti, milyen körülmények között állapíthatja meg egy rendőr, hogy egy állat veszélyben van, és dönthet arról, hogy biztonságba kell helyezni.

Eszerint egy állat akkor van veszélyben, ha szándékosan megsebesítik vagy kínozzák, állatviadalokon használják, lőgyakorlaton célpontként szerepelnek, ha szándékosan agresszívvá nevelik őket, vagy ha felügyelet nélkül tartózkodnak a közutakon.

A rendelet értelmében a megyei önkormányzatoknak kell majd létrehozniuk azokat a menhelyeket, ahova a rendőrök a bántalmazott állatokat vihetik.

A rendőrök a lakás tulajdonosának beleegyezése nélkül behatolhatnak abba az ingatlanba, ahol értesüléseik szerint veszélyeztetett állat tartózkodik.

Egyúttal a rendőri beavatkozásról fénykép- vagy videófelvétel is készülhet, ugyancsak az állat tulajdonosának beleegyezése nélkül.

Úgyhogy figyelem! Mindenki bánjon kesztyűs kézzel állataival, a kutyát sétáltassa, a macskát etesse, a tengerimalac ketrecében pedig rendszeresen cserélje a fűrészport.

Különben jön az állatkommandó.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS