Rossz hírt kapott az erdélyi magyarság: jogerőssé vált, hogy nem lesz a katolikusoké a Batthyáneum

Állami kézben marad a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek.

Hirdetés

A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék elutasította a gyulafehérvári római katolikus érsekség keresetét a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében. A jogerős ítéletre közel három évet kellett várni, de – mint ismeretes – a Gyulafehérvári Táblabíróság már alapfokon is lesöpörte az asztalról az egyház kérelmét.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye azzal érvelt a keresetében, hogy a Batthyáneum visszaszolgáltatásáról egy máig érvényben levő törvény rendelkezik.

Arra is rámutattak, hogy a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendeletet fogadott el egyes szimbolikus jelentőséggel bíró ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet 2002-ben a parlament törvény erőre emelt. Ez a törvény pedig tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, csak ezt a román állam intézményei azóta sem hajtották végre, s ez a bíróságot sem zavarta.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították. A most lezárult peres eljárást a római katolikus érsekség azért indította, mert 2015 novemberében a román restitúciós bizottság elutasította a könyvtár visszaszolgáltatását.
.

Hirdetés