Amikor a „furcsa” jelzőt használják banki tranzakciók leírására, biztosak lehetünk abban, hogy nem arról van szó, hogy esetleg tévedésből félrenyomnak egy számot az ügyfél számlaszámán vagy az átutalandó összegen. A furcsa pénzmozgások mögött a legtöbbször vegytiszta pénzmosás áll. A durva az, hogy jelen esetben akár
16-17 romániai bank is érintett lehet.
A jegybank felügyeleti bizottságának elnöke, Nicolae Cinteză bejelentette: „furcsa tranzakcióban” érintett bankoknál vizsgálódnak, és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) is büntetőeljárást indított. A 16-17 bank közül legalább az egyikről elmondható, hogy az erre utaló nyomok szerint szerepet vállalt külföldi személyek romániai pénzmosásában.
A BNR többször aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyes számlákra ömlik be külföldről a pénz, több figyelmeztetést is küldtek az érintetteknek – a legutóbb éppen egy hete –, egyelőre semmilyen eredménye nem lett. Az biztos, hogy
a mechanizmust külföldről működtetik, a pénzmosás pedig Románia területén történik.
Cinteză egy szakmai konferencián beszélt minderről, a jelenséget pedig Dánia legnagyobb bankjának, a Danske Bank pénzmosási botrányához hasonlította, melyet a sajtó minden idők egyik legnagyobb pénzmosási ügyének nevezett. A dán bank észt fiókján keresztül 2007 és 2015 között 200 milliárd eurót moshattak tisztára elsősorban orosz számlatulajdonosok. Tavaly az ügynek már a Swedbank is a gyanúsítottja lett.
Bíznak abban, hogy a romániai bankok gyanús pénzmozgása nem kapcsolódik ehhez a botrányhoz. Tény, hogy
rengeteg számlaszám köthető egyetlen településhez, a Giurgiu megyei Ghimpaţi községhez.
A cégek egyetlen címre vannak bejegyezve, ugyanaz az ügyvéd képviseli mindegyiket. Az úgynevezett cégvezetőket ukrán és orosz személyek segítették, amikor számlát nyitottak, majd ezekre a számlákra elkezdett külföldről ömleni a pénz.
Mindezek után valóban nem túlzás furcsa pénzmozgásokról beszélni. A tranzakciókat a DIICOT is vizsgálja.