Románia: ha Amerika hiányolja a csapatmozgásokhoz szükséges autópályákat és vasutakat, szálljon be a finanszírozásukba

Nemrég számoltunk be arról, hogy egy bukaresti konferencián Ben Hodges nyugalmazott amerikai altábornagy, az Európában állomásozó amerikai csapatok korábbi parancsnoka arról beszélt: Románia nagyon jó NATO-szövetséges, azonban a közlekedési infrastruktúrája meglehetősen hiányos.

Így ha olyan helyzet állna elő, amely miatt a szövetségeseknek gyorsan a térségbe kellene jutniuk, azt megnehezítené az ehhez szükséges autópályák, hidak és alagutak hiánya.

A felvetésre Bogdan Aurescu román külügyminiszter reagált, aki természetesen egyetértett azzal, hogy meg kell építeni a csapatmozgások megkönnyítését szolgáló infrastruktúrát.

Aurescu a múlt héten Washingtonban tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, ennek nyomán most elmondta: az Egyesült Államok jelenleg egy  olyan stratégián dolgozik, amely a Fekete-tenger térségének biztonságát hivatott szavatolni, ebben pedig Románia is részt kíván venni.

Bukarest azt szeretné, ha az oroszok jelentette veszély miatt több amerikai katonát vezényelnének a térségbe,

ehhez azonban szükséges a megfelelő közlekedési infrastruktúra is.

Aurescu elmondta: ahhoz, hogy a tervek megvalósuljanak, nem csupán az elméleti megalapozás szükséges, hanem a szükséges anyagi források biztosítása is.

Abban az érintettek egyetértenek, hogy az orosz fenyegetés miatt minden szempontból meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát.

Ennek egyik része a csapatok mobilitásának biztosítása, magyarán az, hogy megfelelő köz- és vasúti infrastruktúra álljon rendelkezésre, amely elősegíti, hogy a katonai egységek és a hadianyag a lehető leggyorsabban juthasson el egyik pontról a másikba.

Ezen a NATO és az Európai Unió illetékeseivel közösen dolgoznak.

Mint Aurescu elmondta, washingtoni tárgyalásain két ilyen fontos, Romániát kiemelten érintő infrastrukturális fejlesztésről is tárgyaltak:

a Rail-2-Sea és a Via Carpathia terve is szóba került.

A Rail-2-Sea a Három Tenger Kezdeményezés projektje, amely egy 3 663 kilométer hosszú vasútvonal fejlesztését és korszerűsítését irányozza elő, amely összeköti a lengyel Balti-tenger Gdańsk kikötőjét a fekete-tengeri Konstanca kikötővel.

A Via Carpathia pedig egy autópálya, amely szintén átszelné a kontinenst.

Az útvonal a litván kikötővárosból, Klaipedából indul Kaunas érintésével, majd Bialystok, Lublin és Rzeszów városánál áthalad Lengyelországon. Érinti Kassa városát, majd Miskolc és Debrecen városokon keresztül áthalad Magyarországon. Az útvonal Romániában érinti Nagyvárad, Lugos, Konstanca és Calafat városokat, áthalad a bolgár fővároson, Szófián, majd Svilengradon, végül pedig a görögországi Szolunban ér véget.

Mint látható, mindkettő észak-déli irányban szelné át Európát, és amellett, hogy a polgári közlekedést és teherszállítást is elősegítené, előmozdítva ezzel az érintett országok közötti gazdasági kapcsolatokat, az EU, illetve a NATO keleti határa közelében megkönnyítené a katonai egységek mozgását is.

Az autópálya egyébként a már meglevő szakaszok összekötésével jönne létre – ebből a szempontból Magyarország éltanulónak számít, mivel a teljes, a szlovák határtól Nagyváradig tartó szakasz elkészült, a Miskolc és Kassa közötti sztrádaszakasz utolsó részét nemrég adták át.

Románia viszont mind a közúti, mind a vasúti infrastruktúra terén meglehetősen rosszul áll,

és bár jelenleg is épülnek autópálya-szakaszok, az új vasúti és autósztráda-projekt óriási pénzeket emésztene fel, amelyek egyelőre nem állnak rendelkezésre.

Bukarest azonban nagyon szívesen megépítené őket, ha valaki beszállna a finanszírozásukba – például maga a rajongásig imádott Egyesült Államok.

– mondta Aurescu.

Magyarán: ha Washington és a NATO jobb utakat akar Romániában, hogy könnyebben szállítsa a haderejét, akkor szálljon be a megépítésükbe.

Tulajdonképpen korrekt.