A schengeni övezet államainak külügyminisztériumaihoz címzett levelet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, melyben azt kéri, hogy a schengeni csatlakozásról szóló döntés előtt konzultáljanak a romániai magyar egyházak, a magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőivel, kérjenek tőlük tájékoztatást az alapvető emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok betartásáról. Így felmérhetik, hogy hol és milyen szinten sérülnek Románia korábbi kötelezettségvállalásai, amelyeket az Európa Tanácshoz, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozáskor tett.

Noha az SZNT szerint Románia állampolgáraiként, romániai magyarokként érdekeltek vagyunk Románia schengeni övezethez való csatlakozásában, Ausztria, Hollandia és Svédország tartózkodó vagy épp a csatlakozást elutasító véleményét is meg lehet érteni. Izsák Balázs levelében végigveszi milyen kötelezettségek nem teljesültek, kezdve a kommunista hatalom által önkényesen elkobzott egyházi iskolák és egyházi javak maradéktalan visszaszolgáltatásával, felróva azt is, hogy Románia ma sem tartja tiszteletben, és nem garantálja a területén élő kisebbségek jogait, például a regionális vagy a kisebbségi nyelvek európai kartája előírásait sem.

A schengeni övezet minden tagállamának ismernie kell azt a kettős magatartást, amely Románia a nemzetközi és közösségi joghoz való viszonyát jellemzi az utóbbi harminc évben, fogalmaz Izsák Balázs, aki utolsó lehetőséget lát arra, hogy a schengeni övezet tagállamai kikényszerítsék a román államtól korábban vállalt kötelezettségeinek betartását.