// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Románia, a korlátlan lehetőségek hazája: itt még egy temetkezési vállalkozó is lehetett kórházmenedzser

// HIRDETÉS

Neamţ megyében történt a kissé morbid eset.

Tényleg nem túlzás kijelenteni, hogy Románia a korlátlan lehetőségek országa.

Ezt bizonyítja egy új eset is, amely Piatra Neamţ-on történt, ahol a jelenleg kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi erőinek javaslatára az egészségügyi miniszter még vasárnap egy Marius Ghineţ nevű úriembert nevezett ki a megyei kórház élére kórházmenedzsernek.

Ezzel még nem is lett volna gond, azzal azonban már annál inkább, hogy az üzletember eddig csupán mérsékelten állt kapcsolatban az egészségüggyel. Vagyis, mondhatni, közvetve igen. Ugyanis temetkezési vállalkozása van.

A kinevezését a liberális illetékesek azzal indokolták, hogy igaz ugyan, hogy nem egészségügyi szakember, de például az önkormányzat egyik cégét, amely aszfaltozási és egyéb, infrastrukturális beruházásokkal foglalkozott, igazgatóként kihozta a csődközeli helyzetből.

És minden bizonnyal a temetkezési vállalkozása is gyümölcsöző üzletnek bizonyul.

Az ellenzők viszont arra hivatkoztak, hogy egy kórház tevékenysége azért mégiscsak elég távol áll az aszfaltszőnyeg szakszerű elterítésének szép tudományától, és hát a temetkezési vállalkozásétól is.

Sőt, kijelenthető, hogy utóbbival szemben teljességgel ellenérdekelt, elvégre egy egészségügyi intézmény célja éppen az, hogy a temetkezési vállalkozónak minél kevesebb kuncsaftja legyen.

Már jó esetben.

Így aztán a temetkezési vállalkozó kórházmenedzseri tevékenysége pünkösdinek bizonyult így pünkösd küszöbén: a megyei önkormányzat szociáldemokrata elnöke csütörtökön már menesztette is a tisztségéből.

Erre a veszélyhelyzetről szóló sürgősségi kormányrendelet szerdai, parlamenti módosítása adott lehetőséget, amely értelmében a kórházak vezetőinek kinevezéséről vagy leváltásáról csak a működtető önkormányzat dönthet, nem a kormány.

A megyei önkormányzat elnöke egyébként nem annyira kreatív, mint a kormány, ő ugyanis egy egyszerű, mezei katonai orvost nevezett ki menedzserré.

Pedig akár egy sikeres lángossütőt is kinevezhetett volna. Elvégre ő is járt már kórházban.

Ha máskor nem, amikor megszületett.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS