// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Rendezvényszervezők: bezzeg Csíksomlyón lehetett búcsút tartani, mi meg nem szervezhetünk koncerteket

// HIRDETÉS

Kettős mércére panaszkodik a rendezvényszervezők érdekképviselete.

Ájtatosság helyett frusztrációval töltötte ela romániai koncertszerveőket az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú, amelyen a járvány miatti tavalyi korlátozások után idén ismét tjzezrek vehettek részt.

Olyannyira, hogy érdekképviseletük, a Koncert- és Kulturálisrendezvény-szervezők Romániai Szövetsége (Aroc) hétfőn közleményben ment neki a hatóságoknak, amelyeket azzal vádol, hogy kettős mércét alkalmaznak.

A közlemény szerint az érintetteknek

a szavuk is elakadt, amikor azzal szembesültek, hogy a hétvégén már a búcsút is meg lehetett tartani

– még ha bizonyos óvintézkedések mellett is –, és a sportesemények is közönség előtt zajlottak.

„Mindannyian kemény leckét kaptunk arról, mit jelent a kettős mérce, és hogyan alkalmazzák azt a romániai hatóságok” – fogalmaztak.

Felróják, hogy hiába tettek javaslatot számos, a fellépők és a résztvevők egészségének óvását szolgáló intézkedésre annak érdekében, hogy lehessen jelentősebb tömegrendezvényeket szervezni, a hatóságok lesöpörték őket az asztalról, és továbbra is kemény, nehezen alkalmazható és átláthatatlan korlátozásokat kell elszenvedniük.

A közleményben egyenesen

a kulturális ágazatnak adott pofonként értékelik,

hogy a hétvégén 50 ezer ember részvételével tartották meg a csíksomlyói búcsút, amelyen így többen vettek részt, mint általában a kulturális jellegű rendezvények nagy többségén.

Megjegyzik: nem a búcsú vagy a sportrendezvények megtartása ellen akarnak szót emelni, hanem azt kifogásolják, hogy miközben ezeken tömegek vehetnek részt, a kulturális rendezvények résztvevőinek számát 500 főben szabják meg.

Hivatkoznak az alkotmányra is, amely szavatolja a kultúrához és a munkához való jogot.

Nem mondhatni, hogy nincs némi igazság abban, amit írnak.

Bár az is tény, hogy a csíksomlyói búcsúból még nem láttunk olyan képeket, amelyeken a tudatmódosító szerektől bódult zarándokok barátnőjükkel vagy feleségükkel a nyakukban vadul pogóztak volna valamely egyházi énekre, elfulladó fejhangon üvöltve a szöveget.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS