Péntektől az Eb-vírus fertőz: kezdődik minden idők legabszurdabb labdarúgó Európa-bajnoksága
A sorozat 60 éves jubileuma alkalmával a szervezők valami nagyon rendkívüli tornát terveztek, aztán jött a pandémia és „megoldotta” a feladatot. Egy dolog már biztos: az idei Eb minden bizonnyal emlékezetes marad. Mutatjuk, miért.
Amikor 2012-ben Michel Platini akkori UEFA-elnök (vagy inkább tanácsadói) kitalálta, hogy ne egy konkrét országban, hanem az egész földrészen szétszórva legyen a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság, akkor valami rendkívüli tornát szeretett volna a sorozat 60 éves jubileuma alkalmával. Ha nem is emiatt, de a július 11-én véget érő UEFA Euro 2020 jó eséllyel lesz az egyik legemlékezetesebb, de mindenképpen a legabszurdabb Európa-bajnokság.
Íme a főszereplők listája és a csoportbeosztás:
Minden szép és jó volt, míg nem jött a koronavírus
...és el nem söpörte tavaly tavasszal a teljes nemzetközi sportéletet. Emiatt rendezik 2021-ben a 2020-as foci Eb-t és nyári olimpiát, egyes helyszínek még az utolsó pillanatban is módosultak, ezért lesz kevés néző, és három helyett öt csere.
Mert a teljesítményt mindenképpen megfizetik ugyan egy profinak, de a közösségi élmények hiánya mentálisan mindenképpen kihat a sportolókra. Nem véletlen, hogy az UEFA áprilisban konkrétan megzsarolta a 12 rendező várost, hogy sehol se legyenek zárt kapus meccsek, ezért lett aztán Bilbao helyett Sevilla a spanyolországi helyszín, Dublin meccseit pedig az amúgy is kiválasztott Szentpétervár kapta meg – amely így az elődöntőket és a finálét is vendégül látó London (8) után a legtöbb meccset (7) rendezheti.
Románia ki sem jutott, fel sem készült a vendégfogadásra
Az írek talán azért is mondtak le viszonylag könnyen a rendezésről, mert a csapatuk nem jutott ki a tornára, ezért csak Baku és Bukarest lesz olyan helyszín, ahol nincs hazai csapat.
A román főváros a rendezés elnyerése óta folyamatosan bizonyítja totális felkészületlenségét és a politika teljes érdektelenségét a sport iránt:
A vendégszurkolókat szeméthegyekkel, de illemhelyek nélkül várják
Bukarest egyetlen szerencséje a történetben, hogy a csoportkörben nem igazán közönségcsábító válogatottak (Ausztria, Észak-Macedónia és Ukrajna) lépnek pályára a Nemzeti Arénában.
Miután a Liga 1-ből egyetlen játékos sem került be az Eb-keretekben (ebben igazából csak a Sepsi OSK szlovákjai, Branislav Ninaj és Pavol Safranko reménykedhettek),
Ezen a téren az UEFA nagy változtatása – a videóbíró bevezetése mellett –, hogy a hagyományokkal szakítva egy országból több bírót is beválogatott a keretbe (angol, spanyol, német és holland játékvezetőből is kettő lesz), sőt még Európán kívüli bírót is meghívott az argentin Fernando Rappalini személyében.
Budapest fociünnepre készül
amibe csupán – a sok rendező szétosztása miatt – a szokottnál irányítottabb sorsolás rondított bele. A két legutóbbi világbajnokkal és az Eb-címvédővel brutális „halálcsoport” jött össze az F-jelű négyesben.
A franciákkal és a portugálokkal is a Puskás Arénában csapunk össze, garantált a teltház
Az öt évvel ezelőtt Franciaországban a csoportját megnyerő keretből kilencen maradtak, miközben Marco Rossi egy taktikailag sokoldalúbb, labdacentrikusabb focit játszat a csapatával, mint az elsősorban az erőnléti felkészülésre koncentráló Bernd Storck. A sérült Szoboszlai Dominik (Lipcse) és Kalmár Zsolt (Dunaszerdahely) viszont rettenetesen hiányozni fog a középpályáról, de legalább lesz közönség: a rendezők közül végül egyedül a magyar kormány vállalta be a teljes kapacitás kihasználását.
A Rossi-csapat már hangol az Eb-re. (Fotó: Facebook/Magyar Labdarúgó-szövetség )
Bővített keretek, több cserelehetőség
A koronavírus-járvány miatt meghozott különleges szabályok, a 23-ról 26-ra bővített keretek és az öt cserelehetőség miatt szakmai szempontból a rotációnak lesz óriási jelentősége.
Már az őszi és márciusi hármas blokkokban lejátszott válogatott-találkozókon látszott, hogy az edzők többsége nem fél akár 5-6 játékost is kicserélni, amikor háromnaponta kell játszani – és
De lássuk, kik a favoritok?
Ezért is első számú favoritok a fogadóirodáknál a világbajnokságot nyerő keretüket egyben tartó franciák (5 és 6 között mozog a szorzójuk), a második helyen viszont a látványosan fiatalító, viszont irtózatosan tehetséges generációval érkező Anglia áll (6–6,75-ös szorzóval).
A világbajnok franciák papíron (is) a legesélyesebbnek számítanak
A címvédő portugálok csak negyedikek-hetedikek az esélyesek rangsorában, nagyjából kilencszeres pénzt lehet keresni a sikerükkel, pedig az öregedő Cristiano Ronaldo mellett a járvány idején berobbant a középpályára Bruno Fernandes (Manchester United) és Bernardo Silva (Manchester City), a támadók közé pedig Diogo Jota (Liverpool) és Joao Felix (Atletico Madrid).
A németek a 12 év után távozó edző, Joachim Löw hattyúdala miatt érdekesek, a szintén nagyot fiatalító spanyolokat pedig – a svédekkel együtt – a torna előtt egy héttel csapta meg a koronavírus (a 2010-es világbajnokok utolsó mohikánja, Sérgio Busquets kapta el elsőként), az angolokkal ellentétben viszont nekik nincs Harry Kane (a gólkirályi cím topfavoritja a fogadóirodáknál) szintű klasszis támadójuk.
Az Eb-t a nagypolitika sem akarja kikerülni
A sportpolitikailag érdekes kísérletnek tűnő Európa-bajnokságot a nagypolitika sem tudja/akarja kikerülni.
Főleg, miután Ukrajna mezére az ország térképe is felkerült, természetesen az Oroszország által 2014-ben megszállt (és az oroszok szerint visszacsatolt) Krím-félszigettel együtt. Az oroszok csak annyit tudtak elérni végül. hogy a „Dicsőség hőseinknek” feliratot az UEFA levetette az ukrán mezek hátáról.
A sokat vitatott ukrán meztől Moszkvában idegesek lettek
Péntek este tehát Rómában, a török–olasz mérkőzéssel elkezdődik a 16. labdarúgó Európa-bajnokság, hagyományos rendező(k) nélkül, alig negyedéig vagy félig megtelt stadionok előtt. Szokatlan és elég abszurd lesz, mégis úgy érezhetjük, hogy kezd visszatérni a megszokott foci, még akkor is, ha a járvány miatt még mindig rendkívüli szabályok mentén zajlanak majd a mérkőzések.
A labdarúgó Európa-bajnokság idején külön rovatban foglalkozunk a turné (szerintünk) legizgalmasabb, legérdekesebb eseményeivel, amely itt érhető el.
Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus
Fall Sándor
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?
Sánta Miriám
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok
Sánta Miriám
Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.
Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély
Szántai János
Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.
Tánczos Barna egy lehetséges magyar kormányfőről: „amikor a disznó repülni fog”
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Romániai panelházba csapódott egy orosz drón, egy lakásban tűz keletkezett
Orosz drón zuhant péntekre virradóra, hajnali két óra körül egy tízemeletes panelház tetejére a délkelet-romániai Galacon, az incidens nyomán egy lakásban robbanás történt és tűz keletkezett – közölte a katasztrófavédelem.
Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
Drón csapódott be egy galaci tömbházba, sérültek is vannak – videóval
Orosz eredetű drón zuhant egy galaci tömbházra péntek éjjel, az esetet robbanás és tűz követte az épület tizedik emeletén lévő egyik lakásban. Két személy megsérült, őket kórházba szállították.
Fagy, medvék és piacozás: a magyardécsei cseresznyések mindennapjai
A Beszterce-Naszód megyei Magyardécsében a cseresznye nem egyszerűen gyümölcs, hanem évszázadok óta a megélhetés és az identitás része. A Balla házaspár története megmutatja, hogyan próbál életben maradni Erdély egyik leghíresebb cseresznyetermő vidéke.
Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók
Ittas állapotban ütközött több parkoló autóval, és egy kerítésnek is nekiment a csíkszeredai Fenyő és Nárcisz utcákban egy 33 éves nő szombatra virradóan Csíkszeredában – erősítette meg lapunknak a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus
Fall Sándor
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?
Sánta Miriám
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok
Sánta Miriám
Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.
Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély
Szántai János
Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.
