Péntektől az Eb-vírus fertőz: kezdődik minden idők legabszurdabb labdarúgó Európa-bajnoksága

Amikor 2012-ben Michel Platini akkori UEFA-elnök (vagy inkább tanácsadói) kitalálta, hogy ne egy konkrét országban, hanem az egész földrészen szétszórva legyen a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság, akkor valami rendkívüli tornát szeretett volna a sorozat 60 éves jubileuma alkalmával. Ha nem is emiatt, de a július 11-én véget érő UEFA Euro 2020 jó eséllyel lesz az egyik legemlékezetesebb, de mindenképpen a legabszurdabb Európa-bajnokság.

Íme a főszereplők listája és a csoportbeosztás:

Minden szép és jó volt, míg nem jött a koronavírus

...és el nem söpörte tavaly tavasszal a teljes nemzetközi sportéletet. Emiatt rendezik 2021-ben a 2020-as foci Eb-t és nyári olimpiát, egyes helyszínek még az utolsó pillanatban is módosultak, ezért lesz kevés néző, és három helyett öt csere.

Mert a teljesítményt mindenképpen megfizetik ugyan egy profinak, de a közösségi élmények hiánya mentálisan mindenképpen kihat a sportolókra. Nem véletlen, hogy az UEFA áprilisban konkrétan megzsarolta a 12 rendező várost, hogy sehol se legyenek zárt kapus meccsek, ezért lett aztán Bilbao helyett Sevilla a spanyolországi helyszín, Dublin meccseit pedig az amúgy is kiválasztott Szentpétervár kapta meg – amely így az elődöntőket és a finálét is vendégül látó London (8) után a legtöbb meccset (7) rendezheti.

Románia ki sem jutott, fel sem készült a vendégfogadásra

Az írek talán azért is mondtak le viszonylag könnyen a rendezésről, mert a csapatuk nem jutott ki a tornára, ezért csak Baku és Bukarest lesz olyan helyszín, ahol nincs hazai csapat.

A román főváros a rendezés elnyerése óta folyamatosan bizonyítja totális felkészületlenségét és a politika teljes érdektelenségét a sport iránt:

A vendégszurkolókat szeméthegyekkel, de illemhelyek nélkül várják

Bukarest egyetlen szerencséje a történetben, hogy a csoportkörben nem igazán közönségcsábító válogatottak (Ausztria, Észak-Macedónia és Ukrajna) lépnek pályára a Nemzeti Arénában.

Miután a Liga 1-ből egyetlen játékos sem került be az Eb-keretekben (ebben igazából csak a Sepsi OSK szlovákjai, Branislav Ninaj és Pavol Safranko reménykedhettek),

Ezen a téren az UEFA nagy változtatása – a videóbíró bevezetése mellett –, hogy a hagyományokkal szakítva egy országból több bírót is beválogatott a keretbe (angol, spanyol, német és holland játékvezetőből is kettő lesz), sőt még Európán kívüli bírót is meghívott az argentin Fernando Rappalini személyében.

Budapest fociünnepre készül

amibe csupán – a sok rendező szétosztása miatt – a szokottnál irányítottabb sorsolás rondított bele. A két legutóbbi világbajnokkal és az Eb-címvédővel brutális „halálcsoport” jött össze az F-jelű négyesben.

A franciákkal és a portugálokkal is a Puskás Arénában csapunk össze, garantált a teltház

Az öt évvel ezelőtt Franciaországban a csoportját megnyerő keretből kilencen maradtak, miközben Marco Rossi egy taktikailag sokoldalúbb, labdacentrikusabb focit játszat a csapatával, mint az elsősorban az erőnléti felkészülésre koncentráló Bernd Storck. A sérült Szoboszlai Dominik (Lipcse) és Kalmár Zsolt (Dunaszerdahely) viszont rettenetesen hiányozni fog a középpályáról, de legalább lesz közönség: a rendezők közül végül egyedül a magyar kormány vállalta be a teljes kapacitás kihasználását.

A Rossi-csapat már hangol az Eb-re. (Fotó: Facebook/Magyar Labdarúgó-szövetség )

Bővített keretek, több cserelehetőség

A koronavírus-járvány miatt meghozott különleges szabályok, a 23-ról 26-ra bővített keretek és az öt cserelehetőség miatt szakmai szempontból a rotációnak lesz óriási jelentősége.

Már az őszi és márciusi hármas blokkokban lejátszott válogatott-találkozókon látszott, hogy az edzők többsége nem fél akár 5-6 játékost is kicserélni, amikor háromnaponta kell játszani – és

De lássuk, kik a favoritok?

Ezért is első számú favoritok a fogadóirodáknál a világbajnokságot nyerő keretüket egyben tartó franciák (5 és 6 között mozog a szorzójuk), a második helyen viszont a látványosan fiatalító, viszont irtózatosan tehetséges generációval érkező Anglia áll (6–6,75-ös szorzóval).

A világbajnok franciák papíron (is) a legesélyesebbnek számítanak

A címvédő portugálok csak negyedikek-hetedikek az esélyesek rangsorában, nagyjából kilencszeres pénzt lehet keresni a sikerükkel, pedig az öregedő Cristiano Ronaldo mellett a járvány idején berobbant a középpályára Bruno Fernandes (Manchester United) és Bernardo Silva (Manchester City), a támadók közé pedig Diogo Jota (Liverpool) és Joao Felix (Atletico Madrid).

A németek a 12 év után távozó edző, Joachim Löw hattyúdala miatt érdekesek, a szintén nagyot fiatalító spanyolokat pedig – a svédekkel együtt – a torna előtt egy héttel csapta meg a koronavírus (a 2010-es világbajnokok utolsó mohikánja, Sérgio Busquets kapta el elsőként), az angolokkal ellentétben viszont nekik nincs Harry Kane (a gólkirályi cím topfavoritja a fogadóirodáknál) szintű klasszis támadójuk.

Az Eb-t a nagypolitika sem akarja kikerülni

A sportpolitikailag érdekes kísérletnek tűnő Európa-bajnokságot a nagypolitika sem tudja/akarja kikerülni.

Főleg, miután Ukrajna mezére az ország térképe is felkerült, természetesen az Oroszország által 2014-ben megszállt (és az oroszok szerint visszacsatolt) Krím-félszigettel együtt. Az oroszok csak annyit tudtak elérni végül. hogy a „Dicsőség hőseinknek” feliratot az UEFA levetette az ukrán mezek hátáról.

A sokat vitatott ukrán meztől Moszkvában idegesek lettek

Péntek este tehát Rómában, a török–olasz mérkőzéssel elkezdődik a 16. labdarúgó Európa-bajnokság, hagyományos rendező(k) nélkül, alig negyedéig vagy félig megtelt stadionok előtt. Szokatlan és elég abszurd lesz, mégis úgy érezhetjük, hogy kezd visszatérni a megszokott foci, még akkor is, ha a járvány miatt még mindig rendkívüli szabályok mentén zajlanak majd a mérkőzések.