// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Pech: jövőre egy csomó ünnepnap hétvégére esik

// HIRDETÉS

De azért lesz alkalom kifújni magunkat.

Ilyenkor év végén a karácsonyi és a szilveszteri előkészületek mellett általában az is az érdeklődés homlokterébe kerül, hogy jövőre hány szabadnapunk lesz, és reménykedünk, hogy a hivatalos ünnepnapok közül, amelyek egyben munkaszüneti napok is, a lehető legkevesebb esik majd hétvégére.

Nos, jövőre több ünnep is hétvégére esik majd.

Az első két hivatalos munkaszüneti nap január 1. és 2., ami péntekre és szombatra esik.

Romániában egy ideje hivatalos, országos ünnepnap a két román fejedelemség 19. századi egyesülése, vagyis Erdélyben is megünnepeltetik.

Ez január 24-e – viszont idén emiatt nem lesz egy plusz szabadnappal több, mivel vasárnapra esik.

A következő hivatalos ünnepnap nagypéntek – ez számunkra április 2-a, az ortodoxok számára április 30.

Természetesen a húsvét hétfő is szabad lesz – ez nekünk, nyugati keresztényeknek április 5-ére esik, a görögkeletieknek május harmadikára.

A következő hivatalos ünnepnap május elseje – de amilyen pechünk van, idén egy szombati napon ülhetjük meg a munka ünnepét egy kis szabadtéri grillezéssel és önfeledt sörö üdítőzéssel.

De legalább a gyermeknap, június elseje nem hétvégére esik: ezt egy keddi napon ünnepelhetjük.

Következik a pünkösd, hiszen a pünkösd hétfő is szabadnap.

Ezt mi, magyarok május 24-én üljük majd meg, míg a románok június 21-én.

Ezt követően augusztus 15-éig, Mária mennybemenetele ünnepéig kell a következő hivatalos ünnepnapra várnunk – de ez sem plusz szabadnap lesz, mivel vasárnapra esik.

De legalább a következő ünnep, András napja, azaz november 30-a keddi nap lesz.

És utána szerdán jön december elseje, vagyis Románia nemzeti ünnepe – már látjuk, hogy ez egy nagyon hosszú hétvége lesz, legalábbis a közalkalmazottak számára nagyon valószínű, hogy a hétfő is szabad lesz.

És aztán jön a karácsony – december 25-e és 26-a a hivatalos munkaszüneti nap.

Már olyan évben, amikor nem hétvégére esik, de jövőre sajnos pont igen: egy szombati és egy vasárnapi napról van szó.

De sebaj, a lényeg az, hogy a 2021-es év sokkal de sokkal kellemesebben teljen, mint a 2020-as.

Mondjuk, ez a mérce nem túl magas.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS