Marius Ghilezannak, a România Liberă markánsan konzervatív nézeteiről ismert publicistájának levele érkezett.
Köszönőlevelet küldött Orbán Viktor, Magyarország ötödik mandátumát töltő miniszterelnöke a bukaresti, jobbközép irányultságú România Liberă napilap egyik vezető publicistájának, Marius Ghilezannak. Az újságíró – mint megjegyzi – eredetileg nem akarta közzétenni a levelet, de barátai unszolására mégis megtette: cikkében olvasható a magyar nyelvű miniszterelnöki üdvözlet fakszimile változata is.
Orbán a magyarországi választásokon elért, minden eddiginél nagyobb Fidesz-győzelem említésével kezdi a levelét, és többek közt ezt írja:
Ezután a miniszterelnök némi óvatos önkritikát is gyakorol, és hitet tesz Magyarország nyugati orientációja mellett:
A szabadság kapcsán Ghilezan arról ír, hogy mi a szabadságunkat 1989 decemberében a diktatúra sortüzében állva nyertük vissza, és megemlékezik arról, amikor Temesváron, az opera és a székesegyház között vonulva százezrekkel együtt skandálta a kommunista-ateista rendszer ellenében: „Van Isten!” Mint megjegyzi, kár volt a kiontott vérért, mert Romániának azóta sem igazán voltak patrióta vezetői.
Orbán Viktor így zárja neki címzett levelét:
Ghilezan felidézi, hogy gyermekkorát a bánsági, magyar többségű Igazfalván töltötte – édesapja ott volt orvos –, ahonnan azért küldték el Temesvárra ötéves korában, mert jobban beszélt magyarul, mint románul. Irma néni, a dajkája ugyanis mindig azt mondta: „Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz.”
Marius Ghilezan – akinek egyes cikkeit mi is szemléztük RoMánia rovatunkban – valóban azon kevesek közé tartozik a román médiában, akik következetesen kiálltak Orbán Viktor politikája mellett az elmúlt években, és szorgalmazták Magyarország és Románia közeledését, politikai szövetségét is. A magyarországi választások után ezt írta: „Mit tanultunk Orbán Viktor lehengerlő győzelméből? Semmit. Maradunk azok, amivé váltunk: engedelmes szolgák.” Korábban pedig felvetette egy magyar–román konföderáció ötletét, és állást foglalt az autonómia és a decentralizáció mellett, mondván, hogy „a magyar kérdés ürügy”, és a bukaresti, „déli” simlis politikusok azért nem akarnak helyi autonómiát, „hogy többet lophassanak”.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Válságba taszítják a közoktatást a bukaresti kormány válságkezelési intézkedés-tervezetének előírásai a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint. A szakmai szervezet teljes egészében elutasítja a kilátásba helyezett megszorításokat.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) tizenöt megye folyóvizeire.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.