// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Nyolcezer autót vásárolnak az állami intézmények számára egy több tízmillió eurós gigatenderen

// HIRDETÉS

Nem szórakozik a közbeszerzési hatóság, a lehető legtöbb intézmény számára akarja egyszerre beszerezni a járműveket.

Nem lócitrommal gurigázik az Központi Közbeszerzések Országos Hatósága (ONAC): egyszerre több ezer autó megvásárlására írt ki közbeszerzési eljárást több száz állami intézmény számára, a tender értéke akár a 200 millió eurót is elérheti.

A kiírás értelmében összesen 8000, hagyományos, azaz benzin- vagy gázolajüzemű, illetve hibrid és elektromos gépkocsit kívánnak megvásárolni összesen 450 állami intézmény számára. A pályázatban feltüntették, mely intézmény számára hány autót kívánnak vásárolni.

A kétéves futamidejű eljárás várhatóan jövőre indul, miután orvosolták az esetleges óvásokat.

A közbeszerzésre nem határoztak meg pontos értéket, csupán egy becsült alsó és egy felső határt. Eszerint

az autókra összesen 50,6 millió és 193,8 millió euró közötti összeget szán az állam.

A beszerzendő járműveket négy csomagra osztották.

Az első 1956 robbanómotoros vagy hibrid járműről, a második 2833 robbanómotoros vagy hibrid SUV-ről, minis SUV-ről vagy crossoverről, a harmadik 2030 plug-in hibrid, a negyedik pedig 1215 elektromos autóról szól.

A közbeszerzési hatóság becslései szerint kettő és öt közötti cég jelentkezhet majd egyenként a négy csomagra, de

az sem kizárt, hogy az összes pályázatot ugyanaz a cég nyerje meg.

A jelentkezőknek bizonyítaniuk kell, hogy az elmúlt három évben legalább 500, a kiírásban szereplőknek megfelelő járművet szállítottak már le az első, 1800-at a második, 2250-et a harmadik és 215-öt a negyedik csomag esetében.

A gigatender célja az, hogy az állami hatóságok ne össze-vissza, különböző időszakokban írjanak ki saját közbeszerzési pályázatokat, hanem az egész eljárás központilag történjen.

Ennek is betudhatóan nem az egyes intézmények konkrét igényeit mérték fel, hanem az eddigi közbeszerzések alapján állapították meg a nekik járó autók számát.

A kiírás értelmében elsősorban benzin- és gázolajüzemű autókat akarnak vásárolni, már csak azért is, mert az elektromos járművek számára még nem áll rendelkezésre elég töltőállomás.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS