// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Nincs munkája? Irány a román tengerpart!

// HIRDETÉS

Egy Gyergyószentmiklós méretű város minden lakosának tudnának munkát adni a part menti vendéglátósok, ám jelentkező alig akad.

Minden eddiginél nagyobb munkaerőhiánnyal küszködnek a román tengerpart vendéglátóhelyeinek tulajdonosai. A Romániai Turisztikai Munkáltatói Szövetség (FPTR) elnöke, Dragoş Răducan szerint a nyári szezonra akár 20 ezer embernek is tudnának melót adni, ám a jelentkezők nem tapossák le egymás sarkát, egyrészt mert a pandémia miatt kiesett két év alatt sok munkavállaló elszokott innen, másrészt mert egyre kevesebben akarnak mindössze néhány hónapra munkát vállalni.

Dragoş Răducan ezután hosszasan, és nagyon szomorúan panaszkodott arról, hogy a munkavállalók egyre inkompetensebbek, miközben egyre nagyobb fizetéseket kérnek, amelyek már rég nem tükrözik az elvégzett munka valós értékét.

Mondjuk ehhez képest a szobalányok fizetése 2500 lejnél kezdődik (és ha a hazai munkáltatói mentalitáson múlik, akkor ott meg is áll), ami tkp. annyi mint a bruttó minimálbér, és ebből azért nem lehet sarokházat venni. Igaz, egy pincér már 3000, egy szakács pedig akár 5000 lejt is kereshet havonta, de ez még mindig nem tűnik valami irreálisan magas fizetésnek, főleg ha tekintetbe vesszük azt is, hogy a román tengerparton még a szart is drágán adják el, és lehetőleg kétszer.

Az online térben keringő álláshirdetések alatt sok kommentelő osztja meg korábbi, felháborodott tapasztalatait, mondván, hogy a munkáltatók a bőrt is lehúzzák a melósokról, 14–17 órákat dolgoztatják őket, miközben a hónap végén sokan csak a minimálbér összegét csengetik le fizetés gyanánt. És legtöbbször az elszállásolási körülmények is katasztrofálisak. Mindennek talán-talán köze lehet ahhoz, hogy most ekkora a munkaerőhiány (csak egy ötlet).

A munkáltatók így kénytelenek EU-n kívüli országokból vendégmunkásokat alkalmazni, és teszik is szép számmal. (Az ukrán menekültek közül csak nagyon kevesen helyezkedtek el a tengerparti vendéglátóiparban.)

Az akut munkaerőhiányt mindenesetre jól példázza, hogy egy múlt hét végén szervezett állásbörzén a munkáltatók 800 állást kínáltak, ám a helyszínen mindössze 56 embert sikerült alkalmazni, és további 120-an jelentkeztek be azóta állásinterjúkra.

Hát ki fogja így a túlárazott lángost sütni?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS