// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Nem csak orvosokból van hiány Romániában, hanem mérnökökből is

// HIRDETÉS

A műszaki egyetemek vészharangot kongatnak.

Arra már többször is felhívták a figyelmet az illetékesek, hogy egyre jobban fenyeget az orvoshiány Romániában, miután az egészségügyi szakemberek jelentős része külföldre távozott, és folyamatosan követik őket a kollégáik, de a jelek szerint nem csupán az orvosokból, hanem a mérnökökből is hiány van.

A problémára a Romániai Műszaki Egyetemek Szövetsége (ARUT) hívta fel a figyelmet, amelyet az ország öt legnagyobb ilyen felsőoktatási intézménye – két bukaresti, illetve a kolozsvári, a temesvári és a jászvásári – alkot.

A figyelmeztetés szerint

az elmúlt 30 évben 200 000 mérnök hagyta el az országot,

ami óriási probléma, mivel éppen újabb ipari forradalom küszöbén állunk, már pedig ha fejleszteni akarunk, ahhoz mérnökökre van szükség.

Nem csupán számítástechnikai szakemberekre van szükség, hanem ipari automatizálási, robotikai, elektronikai, elektromos járművekre, megújuló energiaforrásokra, intelligens épületekre, kiberbiztonságra, mesterséges intelligenciára é blockchain-technológiára szakosodott szakértőkre is.

Mihnea Costoiu, a legtöbb mérnököt képző Bukaresti Műszaki Egyetem rektora emlékeztetett: a mérnökökre az élet minden területén szükség van az egészségügytől a színházon át a filmiparig.

Márpedig Romániában ma hiánycikknek számítanak a mérnökök, nem csupán az elvándorlás miatt, hanem azért is, mert

az állam nem fektet be kellő mértékben a mérnökképzésbe.

Közben az országban működő és megtelepedő cégeknek több tízezer mérnökre lenne szüksége.

A válsághelyzetre az jelenthet megoldást, ha népszerűsítenék a fiatalok körében a mérnöki tudományokat, a rendelkezésre álló uniós források egy részét pedig robotikai és egyéb műszaki laboratóriumok létrehozására és felszerelésére fordítanák.

Vagy ha nincs pénz rá, akkor az itt megtelepedő cégek számára kellene olyan támogatási programokat kidolgozni, amelyek bátorítják őket abban, hogy befektessenek a fiatalok műszaki képzésébe.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS